|
|
AdatmodellezésAdat, adatbázis, információIdézzük fel az adat és az információ fogalmának lényegi különbözőségét, valamint az adatbázis és az információs rendszer fogalma közötti különbségeket is. Az adatbázisban adatokat tárolunk, azért, hogy annak alapján információhoz juthassunk (meg persze ügyvitelgépesítési okokból is). Ennek sikeressége két körülménytől függ: a rendelkezésünkre bocsátott adatoktól (mint értelmezhető közléstől) és meglévő ismereteinktől (mint bármiféle értelmezés előfeltételétől). Egy adatbázis minőségét avval mérhetnénk, hogy milyen mértékben teszi lehetővé az adatok "rendelkezésünkre bocsátását" azok értelmezését hatékonyan elősegítő módon. Részletek itt. Háromszintű megközelítésAz adat fogalmának kapcsán már szó volt arról, hogy a jelentés, a tartalom elsődleges, míg az adat megjelenési formája másodlagos. Ennek azonban az adatmodellezésre kiható következményei is vannak: a modellezést-tervezést három különböző, de egymásra épülő szinten kell végeznünk. A hazai szakirodalomban ezt Halassy Béla dr. fejtette ki részletesen, másfél évtized alatt. Részletek itt. Fogalmi modellA tartalom elsődlegességének leszögezése mellett tehát a kép tovább árnyalható adatbázisok esetében (is). Ugyanis a tartalmi sík is két részre osztható, mégpedig a kezelők technikai megoldásai miatt. Ha egy adatbázis életében sor kerül egy kezelőváltásra, elképzelhető, hogy kevésbé vagy jobban, de meg kell változtatnunk adatbázisunk szerkezetét, holott eredeti mondanivalónk - az elsődleges tartalom - nem változott semmit. Részletek itt. Logikai tervA fogalmi szintű modell valósághűségéhez ragaszkodva sem hagyhatjuk figyelmen kívül a (majdani) kezelő, általánosabban fogalmazva az üzemeltetési környezet technikai jellemzőit, korlátait, de ugyancsak itt említendők a hatékonysági és a hozzáférési (adatvédelmi) szempontok is, amelyekre fentebb láttunk példákat. Így jutunk el a következő szinthez, a logikai szinthez, és az adatbázis logikai szerkezetének nevezzük az a) technikai, b) hozzáférési, c) hatékonysági követelményeknek és korlátoknak megfelelően kialakított tartalmi adatszerkezetet. A fogalmi modellen több, egymástól eltérő logikai szintű terv is alapulhat. Fizikai tervA fizikai szintű adatszerkezetet az ismeretek tárolón való elhelyezésének, hozzáférésének és ábrázolásának (típus+méret) a tudatosan meghatározott rendjeként definiálhatjuk. A fizikai szintű tényezők hatása azonban elsősorban a hatékonyságot befolyásolja. Részletek itt. LeképezésA fogalmi modellnek többféle leképezése lehet a logikai tervezés síkján, és ezen logikai szintű tervekhez ugyancsak többféle fizikai szintű terv tartozhat. Azaz a fogalmi-logikai-fizikai szintek hierarchikus, 1:N kapcsolatban állnak egymással. A logikai szintű tervezés nem a fogalmi modell átalakítása, "elrontása", hanem a fogalmi modell alapján történő tervezés, ezúttal már az alkalmazási (technikai, hatékonysági, hozzáférési) körülmények mérlegelése és figyelembe vétele mellett. Ugyancsak a fizikai szintű terv kialakítása nem a logikai szintű terv átalakítása, hanem az alkalmazandó technika sajátosságainak figyelembevételével megalkotott terv. A három szint, a fogalmi, logikai és fizikai szint megkülönböztetése, továbbá a modellezés és tervezés ezen szinteknek megfelelő tagolása létfontosságú. Áll vagy bukik rajta a végeredmény termék minősége, esetleg akár használhatósága. Részletek itt. AlapfogalmakA pontos és világos szóhasználat követelményeiről már szó esett az Alapfogalmak c. rész elején, az adatmodell jósága c. részben és a Fogalomalkotás c. részben is. Érdemi, pontos munka végzésének ugyanis előfeltétele, hogy ne legyenek kommunikációs zavarok. Itt további alapvető fontosságú fogalmak számbavételére kerül sor: az egyedeket és tulajdonságokat, informatikai tükörképeiket; az azonosítás és az azonosítók körét; a metaadatokat és a metaadatbázist vizsgáljuk meg. Részletek itt. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): |
|
||||||||||||||||||||||||||||||
MegjegyzésNincs, de még lehet :) |
| impresszum |
