ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Alapfogalmak Ismeretszerzési folyamat Nem kerülhetjük meg az ismeretek megszerzésének folyamatát, illetve ezen folyamat vizsgálatát. Az adatbázisok, illetve információs rendszerek használatának egyik lehetséges célja ugyanis éppen az, hogy új ismeretekre tegyünk szert segítségükkel. Halassy dr. szerint az ismeretszerzési folyamatnak négy lépése van, az észlelés, az érzékelés, a felfogás és a megértés. Észlelés Az észlelés az ismerethordozó közeggel való időszerű szembesülés. Mivel az ismeret tükrözi a valóság tényeit, az ismerethiány majdnem olyan, mintha a tükrözött dolog sem állna rendelkezésre. A mindennapi életben legalábbis alig van különbség. Érzékelés Az érzékelés lehet a köznapi értelemben vett érzékszervi érzékelés vagy valamilyen eszköz, berendezés által végzett fizikai, műszaki értelemben vett jelérzékelés. Pl. az ép szemű ember képes látni (valamilyen határok között), a számítógépben lévő hálózati (ethernet) kártya képes lehet a hozzá csatlakozó CAT-5-ös kábelen érkező elektromos jelek fogadására, kivéve például, ha a muzeális 10 Mbit/s sebességű kártyát próbálnánk meg 1 Gbit/s hálózaton használni, vagy ha valaki a 230 V dugaszoló aljzatba köti a másik végét. Felfogás A harmadik lépcsőfok a felfogás. Nem elegendő látni pl. egy „rajzot”, ismerni kell azt a jelkészletet, amelynek az adott „rajz” az egyik eleme. Például, ha az ismeretközlés papírra nyomtatott szöveg formájában történik, a fogadónak ismernie kell az ehhez használt jelkészletet, azaz betűket. Az ethernet kártya példáját továbbgondolva: nem elegendő az a tény, hogy a kártya és a hálózat egyformán 100 Mbit/s sebességű, óhatatlanul szükséges további feltétel, hogy a hálózaton szabványos ethernet-keretek közlekedjenek, különben a kártya nem tud mit kezdeni a jelekkel. Szép példa az újpesti XB3 kerékpárbolt és -szervíz. Kevesen tudják manapság, hogy az nem „ikszbéhárom”, hanem „hávézé”, mert cirill betűs írás. Hasonló problémát jelent az, hogy a bolgárok ha bólogatnak, az náluk „nem” jelentéssel bír, míg ha fejüket csóválják, akkor helyeselnek. Régi élményem: a Keleti pályaudvaron szerette volna néhány külföldi, ha el tudom igazítani őket. Egyre azt hajtogatták, hogy „vekesszava”. Végül egy vasutas tudott rajtuk segíteni, tőle tudtam meg aztán, hogy bolgárok voltak, akik cirill betűs írásuk okán a B/b betűnket v hangnak olvasták, és Békéscsabára szerettek volna utazni... seriff és indiánfőnök Megértés A negyedik lépcsőfok a megértés. Nem elegendő a jeleket ismerni, ismerni kell azt a nyelvet is, amelyen az üzenetet közlik. A számítástechnikai példát továbbgondolva: szükséges egy olyan program, amely a kártya által „elfogott” keret tartalmával valamit tud kezdeni. Hiába küldünk egy adott IP-című gép valamely kapujára HTTP GET kérést, ha azt ott a webkiszolgáló (a jó öreg Apache) helyett egy ftp-kiszolgáló fogadja, amely semmit nem tud vele kezdeni, mert számára „kínai”. Rosszabb a helyzet, ha a fogadó azt hiszi, hogy megérti a közlést, valójában azonban félreérti. Szemléletes példája a negyedik lépésnek Mézga Aladár kalandja Antivilágban, vagy a Nightwish elhíresült száma a finn-magyar nyelvrokonságról. Ha mind a négy lépés sikeres volt, akkor mondhatjuk, hogy a fogadó számára rendelkezésre áll az az adat, amelyet a küldő vele tudatni szándékozott. Hogy ebből az adatból lesz-e információ, az már egy másik kérdés, azon múlik, hogy a fogadó azt tudja-e értelmezni. Mindez azért fontos, mert az ismeretet időben, megfelelő, a fogadónak testreszabott formában, számára érthetően: érthető jelekkel és érthető nyelven kell közölni. Természetesen az ismeretet hordozó közeg sajátosságait, saját szabályait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Mivel a legtöbb esetben az ismerethordozó közeg a nyelv, ezért különösen illik odafigyelni annak szabályaira, azok maradéktalan betartására is. Ha egy információs rendszer célja az, hogy ismereteket nyújtson, akkor azt ilyen módon kell tennie. Példa Képzeljük el Pápua Új-Guinea egy egyetemén az Írástörténeti Tanszéket, és annak tanszékvezető egyetemi tanárát. Mutassuk meg neki az alábbi ábrát, és kísérjük figyelemmel, hogyan veszi az ismeretszerzési folyamat akadályait. Ha épp megmutatjuk neki az ábrát, akkor az időszerűen jelen van a környezetében, tehát az első lépést sikerrel teljesítette (teljesítettük). Mivel szeme, látása ép, ezért kiválóan látja is az ábrát, tehát a második lépés is rendben van. Mivel írástörténeti egyetemi tanár, ezért kiválóan ismeri a székely rovásírás jelkészletét, betűit, és összevonási szabályait. Minden probléma nélkül, kapásból át tudja írni ezt összevonás nélküli alakra: Mi több, latin (de akár cirill) betűkre is: GYULA. Tehát a harmadik akadályt is sikeresen veszi, hiszen ismeri a jelkészletet, a betűket, hiszen ez egy írástörténész professzortól igazán elvárható. Esetében a negyedik lépés lesz kérdéses. Ha ugyanis nem tud magyarul, akkor a negyedik lépést nem tudja sikeresen végrehajtani. Számára a GYULA jelsorozat semmivel sem mond többet, mint a rovásírásos. Ha tud magyarul, akkor pontosan fölismeri a szó jelentését is, mint gyakori magyar férfi keresztnevet. Ha a magyar történelemben is járatos valamennyire, még azt is tudhatja, hogy nemcsak keresztnév lehet a GYULA, hanem egy árpádkori katonai méltóság neve is. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Halassy Béla dr.: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995. pp. 6-8. Halassy Béla dr.: Ember - információ - rendszer. IDG Magyarországi Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1996. Romhányi József: Mézga Aladár különös kalandjai. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1974. X. Űrutazás, Füllentina. helyben itt Nightwish: Kuolema Tekee Taiteilijan a Youtube-on magyar felirattal. helyben itt Varga Géza: A székely rovásírás eredete. Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1998. Székely rovásírás linkgyűjtemény
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum