|
|
AlapfogalmakAdatbázis, információs rendszerAdatbázis címszó még nincs a Magyar Értelmező Kéziszótár 1982-es kiadásában. Van azonban bázis címszó: „bázis fn 1.* Alap. 2.* Talapzat.”. Dacára annak, hogy a csillag a bázis szó ilyen értelmű használatát magyartalannak, sőt helytelennek jelzi, mégis segítségünkre van az összetett szó értelmezésében. Jelzi, hogy valami alapdologról, valaminek az alapjáról van szó. „adatbázis: olyan adatok tetszőleges gyűjteménye, melyeket a rendszerint számítógéppel végrehajtott gyors megkeresés és visszanyerés céljából speciálisan rendeztek el. (...)” A Britannica Hungarica szócikke utalást sem tesz arra, hogy mit is jelent a „speciális” elrendezés, pontosabban azt sejteti, hogy ez a visszakeresés sebességének növelését eredményezi, annak érdekében szükséges. Semmilyen adatbázis nem lehet „adatok tetszőleges gyűjteménye”, legfönnebb „tetszőleges adatok gyűjteménye”, hiszen ha egy adatbázis egyáltalán megérdemli ezt a nevet, akkor igen komoly szerkezeti és egyéb megfontolások (adatmodell) vannak a hátterében. Bármely adatbázist - figyelembe véve a célszerűséget - meg kell tervezni, a tervezés során viszont adatmodellt kell készíteni. Ezért az adatbázis fogalmának tisztázását valamilyen módon az adatmodellhez kell kötnünk. Ha a Britannica Hungarica meghatározását szeretnénk pontosítani, akkor azt valahogy így lehetne elkezdeni átfogalmazni: olyan ismeretek véges gyűjteménye, melyeket az adatmodellnek megfelelően rendeztek el. Tovább pontosítva: véges sok ismeretnek (egyedelőfordulásnak, tulajdonság- és kapcsolatértéknek) az adatmodell szerint és alapján szervezett együttese.
Információs rendszerA hétköznapi szóhasználat az "adatbázis" és az "információs rendszer" kifejezéseket majdnem vagy teljesen rokonértelmű kifejezésekként használja, holott érdemes, mi több: szükséges különbséget tenni közöttük. Az adatbázis fogalmát már megvizsgáltuk. Ugyan az adatbázis fogalma nem szükségképpen kapcsolódik a számítógépekhez, de - a gyakorlatban legalábbis - nem lehetséges hatékony adatbáziskezelést végezni számítógép nélkül. Ezen értelmezésből az is következik, hogy egy adatbázis "önmagában véve" még kevés dologra jó, csak a lehetőséget teremti meg ahhoz, alapjául szolgál (vö. a „bázis” alapjelentésével) annak, hogy ismereteket szerezzünk, illetve azokat célszerűen, hatékonyan kezeljük, feldolgozzuk. Ennek megvalósításához szükségünk van különféle alkalmazásokra, amelyek az adatbázist használják, beleértve a karbantartást is, ez utóbbiak működtetéséhez pedig szükség van a megfelelő személyzetre, továbbá alkalmas ügyviteli rendre is. Ne felejtkezzünk el a felhasználókról (ügyfelek) sem. Ezek együttesét nevezhetjük információs rendszernek. Raffai Mária a következő meghatározást adja: "Az információrendszer célja és feladata a valóság objektumainak, azok állapotának, viselkedésének és folyamatainak a jellemzése, elemeinek (információk, adatok) megbízható, pontos tárolása, ellenőrzése, rendszerezése, átalakítása, továbbítása, a szervezet célja szerinti feldolgozása, új információk generálása és igény szerinti megjelenítése." Az adatbázis - akár a termelési, akár a kutatási mód az elsődleges - erőforrás: mindenképpen pénzbe (időbe, energiába) kerül, és pénzt hozhat. Ennélfogva - mint minden erőforrással - gazdálkodni kell vele, korszerű kifejezéssel élve: menedzselni kell, különös tekintettel arra, hogy a tárolt adatok valósághűek, időszerűek, pontosak legyenek (ellenőrzés), a szükséges adatszolgáltatásokat a megfelelő időben, módon, formában teljesíteni lehessen.
Lásd még (a teljesség igénye nélkül):(MTA): Magyar Értelmez Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Britannica Hungarica Online. J. I. T. Lexikon Kiadó és Terjeszt Kft., Budapest, 2007. Halassy Béla: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995. Raffai Mária dr.: Az információ - Szerep, hatás, menedzsment. Palatia Nyomda és Kiadó, Gyr, 2006. |
|
|||||||||||||||||||||||||||
VéleményNincs és nem is lehet. |
| impresszum |
