ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Adadtmodellezés Háromszintű megközelítés Az adat fogalmának kapcsán már szó volt arról, hogy a jelentés, a tartalom elsődleges, míg az adat megjelenési formája másodlagos. Ennek azonban az adatmodellezésre kiható következményei is vannak: a modellezést-tervezést három különböző, de egymásra épülő szinten kell végeznünk. A hazai szakirodalomban ezt Halassy Béla dr. fejtette ki részletesen, másfél évtized alatt. Egy élelmiszercikk esetében nyilvánvalóan fontos adat a fogyaszthatóság határideje, olyannyira, hogy törvény teszi kötelezővé ezen adat feltüntetését az áru csomagolásán. Csakhogy ha a lejárat dátumaként azt látjuk, hogy "10-2-9", akkor lehet töprengeni a jelentésen: "2010. február 9.", "2009. október 2." vagy esetleg "2009. február 10.". Ebből is látszik, hogy bizony a forma nem hagyható figyelmen kívül, de még inkább következik belőle, hogy a tartalmat és a formát szét kell választani egymástól. A tartalom, a tartalmi szerkezet nem függhet attól, hogy pl. a majdani kezelőeszköz milyen dátumformátumot támogat (vagy nem támogat), arról nem is beszélve, hogy szükséges lehet esetenként az egyik, más esetekben a másik forma szerinti megjelenítés (pl. hazai piacra és exportra menendő cikkek esete). Ráadásul még semmit nem kell tudunk arról a modellalkotás fázisában, hogy a - majdani - kezelő milyen formában tárolja ezt az adatot. Egyazon tartalmi lényeg számos különféle formában ölthet testet. ( Ez persze adott esetben káros is lehet, tehát elkerülendő, erről szól pl. az írásszabvány.) Másik szempont az adatok esetleges logikai és/vagy fizikai partícionálása. Fölmerülhetnek olyan körülmények, amelyek szükségessé teszik az egyébként közvetlenül összetartozó adatok megbontását. Elképzelhető pl., hogy adott adatbázis-kezelő eszköz (RDBMS) hatékonysága csökken, ha egy adott egyedtípust jelképező táblának "túl sok" oszlopa vagy "túl sok" sora van. Ekkor lehet olyan megoldást választani, hogy a tulajdonságok (oszlopok) vagy az előfordulások (sorok) egy részét másik táblában helyezzük el. Nyilvánvaló dolog, hogy ez a körülmény nem hat vissza a modellezett valóságra, azaz az eredeti dolog attól még egységes marad minden tulajdonságával egyetemben. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy a tartalmi lényeget az sem érinti visszaható módon, ha a lehetséges előfordulásokat (sorokat) bármilyen megfontolásból (pl. földrajzi széttagoltság okán) több táblában tároljuk, amint hogy a Magyar Értelmező Kéziszótár is egy könyv, annak dacára, hogy két kötetben jelent meg - a könnyebb kezelhetőség érdekében, a címszavak A-Ly és M-Zs felosztásával. Ekkor nem beszéltünk még az esetleges hozzáférési korlátokról és követelményekről (1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról) sem. Ugyancsak nem részleteztem a különböző adatbáziskezelők adattárolási sajátosságait, sem az elemi adattípusok tárolásának, sem a kapcsolatok tényleges rögzítésének vonatkozásában. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy általában több kiszolgáló rendszerünk van, az adott helyzetben alkalmazott adatbázis-kezelő rendszer ((R)DBMS) mellett, alatt megtalálható az operációs rendszer, esetleg valamilyen adatátviteli rendszer, az adatbázis üzemeltetését végzők ügyviteli rendszere stb. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Halassy Béla dr.: Adatbázisok kezelésének alapvető kérdései. Számok, Budapest, 1978. Halassy Béla dr.: Adatmodellezés a rendszerfejlesztésben. Számalk, Budapest, 1983. Halassy Béla dr.: Adatmodellezés, adatbázistervezés. Számok, Budapest, 1980. Halassy Béla dr.: Adatmodellezésen alapuló kódtervezés. Számalk, Budapest, 1984. Halassy Béla dr.: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995. Halassy Béla dr.: Ember - információ - rendszer. IDG Magyarországi Lapkiadó Vállalat, Budapest, 1996. Halassy Béla dr.: Adatmodellezés. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2002.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum