ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika Feladat-ötletek Ellenőrző kérdések PPT-k		Alapfogalmak Probléma „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét.” (mondja Karinthy). Ez hellyel-közzel szaktudományokra is vonatkozik. Sajnos. Minden okfejtés, érvelés, eszmecsere alapja, sikerének szükséges - de nem elégséges - feltétele, hogy a felek az általuk használt elnevezések alatt pontosan ugyanazt értsék: azonos fogalmakat használjanak. Különösen és fokozottan igaz ez az informatikában, és különösen is vonatkozik az adatmodellezésre (L. még a fogalomalkotás problémakörét is). Sajnos területünknek nincs egységesen elfogadott magyar szaknyelve. Az még csak a kisebbik baj, hogy ugyanazt a fogalmat esetenként többféle névvel is illetik, bár a szaknyelvi pontosság és egyértelműség követelményével már ez sem fér össze. Nagyobb a baj, amikor nemcsak az elnevezésben vannak különbségek, sőt ellentmondások, amikor nyilvánvaló, hogy nem szinonimák kissé könnyelmű használatáról van szó, hanem bizony fogalmi zavarokról. Részletek itt. Adat és információ Ahhoz, hogy valami új felismerésre juthassunk újonnan megszerzett adatokból, azt értelmezni kell, meg kell ismerni, vagy fel kell ismerni annak jelentését az adott helyzetben (L. még az ismeretszerzési folyamat problémakörét is). Mondhatjuk tehát, ezt a jelentéstartalmi elemet hangsúlyozva, hogy az adat értelmezhető, de (még) nem értelmezett ismeret. Az értelmezés nem más, mint a kapott új közlés által kiváltott gondolatsor, amely régebben megszerzett tudásunkon, tapasztalatainkon alapul. Ezekkel összevetve az új közlést, következtetést tudunk levonni, és az így megszerzett új ismeret, a kapott adatnak az adott helyzetben általunk tulajdonított jelentése az információ. Részletek itt. Ismeretszerzési folyamat Nem kerülhetjük meg az ismeretek megszerzésének folyamatát, illetve ezen folyamat vizsgálatát. Az adatbázisok, illetve információs rendszerek használatának egyik lehetséges célja ugyanis éppen az, hogy új ismeretekre tegyünk szert segítségükkel. Az ismeretszerzési folyamatnak négy lépése van, az észlelés, az érzékelés, a felfogás és a megértés. Részletek itt. Rendszer A rendszer fogalma nem választható el a modell fogalmától, ugyanis bármilyen rendszer esetében az adott „rendszer” meghatározása egyben a környezetétől való elhatárolását is jelenti, az pedig szükségképpen szempontfüggő, így egyben valamiféle modellalkotás is. A modell hasonlósága a modellezetthez mindig valamilyen szempont szerinti. Előfordulhat ugyanis, hogy különböző szempontok, vizsgálódási (modellezési) cél esetében eltérő módokon határozzuk meg a rendszer szerkezetét, funkcióját, méretét, illetve határainak hollétét. Részletek itt. Modell, modellezés, hasonlóság Bármely kis részét is vesszük világegyetemünknek, az (gyakorlatilag) végtelen sok tulajdonsággal rendelkezik, az emberi megismerőképesség viszont véges. Ezen végtelen sok tulajdonság együttesét, egy reprezentációját állapotnak nevezzük. Mivel véges megismerőképességünkkel és véges technikai, anyagi lehetőségeinkkel sok esetben nem lehetséges a kívánt eredményt (gazdaságosan) elérni, ezért valamilyen módon helyettesíteni szeretnénk az eredeti tárgyat, technikai rendszert, azaz annak valamilyen modelljét alkotjuk meg. Részletek itt. Adatmodell Mint láttuk, a valóság egy részét valamilyen sajátos cél elérése, vagy könnyebb elérése érdekében helyettesíthetjük valami mással. Fölmerül annak az igénye és/vagy lehetősége is, hogy adatokkal modellezzünk valamely jelenségeket, nem utolsósorban azért, mert egy megfelelő adathalmaz alkalmas lehet arra, hogy segítségével információkhoz jussunk a modellezett valóságról. Ugyanakkor az is előfordul, hogy egy (információs) rendszer adatait, adatáramlásait, -tárolását, -feldolgozását szeretnénk modellezni, leképezni számítógépre. Akár így, akár úgy, az adatmodell fogalmának egy kézenfekvő meghatározásához jutunk el: A világ egyes részeinek elemeire nézve megnevezzük a fontos tulajdonságokat, adott szabályok szerint leírjuk összefüggéseiket, tartalmukat. Halassy Béla meghatározása szerint: „Az adatmodell véges számú egyedtípusnak, illetve azok egyenként is véges számú tulajdonság- és kapcsolattípusának a szervezett együttese.” Itt a többlet az egyébként kézenfekvő végesség hangsúlyozása, illetve a „szervezett” kitétel. Az adatmodell ugyanúgy rendszer, mint az általa modellezett valóság. Részletek itt. Az adatmodell jósága Az adatmodellek jóságát többen többféleképpen próbálták meghatározni. A magam részéről Halassy Béla véleményét fogadom el, ez ugyanis teljes összhangban van a modellezésről általában elmondottakkal, ezen túl pedig figyelembe veszi az általános értelemben vett modellhez képest specifikus adatmodell sajátosságait. Így a jó adatmodell a) érthető, b) egyértelmű, c) valósághű, d) teljes, e) minimális. Két ráadást is megfogalmaz Halassy: a jó modell f) bővíthető és g) robusztus. Részletek itt. Adatbázis, információs rendszer Az adatbázis olyan ismeretek véges gyűjteménye, melyeket az adatmodellnek megfelelően rendeztek el. Pontosítva: véges sok ismeretnek (egyedelőfordulásnak, tulajdonság- és kapcsolatértéknek) az adatmodell szerint és alapján szervezett együttese. Egy adatbázis „önmagában véve” még kevés dologra jó, csak a lehetőséget teremti meg ahhoz, alapjául szolgál (vö. a „bázis” alapjelentésével) annak, hogy ismereteket szerezzünk, illetve azokat célszerűen, hatékonyan kezeljük, feldolgozzuk. Az adatbázishoz hozzávéve a kezelőprogramokat, az üzemeltető személyzetet, az ügyviteli rendet (és természetesen a felhasználókat is) jutunk el az információs rendszer fogalmához. Részletek itt. Ismeretszerési módok Egy adatbázis használata során kétféleképpen lehet ismeretekre szert tenni. Az egyik mód az ún. tallózás, ami ahhoz hasonlítható, mint amikor egy lexikonból kikeresünk valamit, akár célirányosan, akár véletlenszerűen, lapozgatva azt. A másik lehetőség a szelektív mód. Ekkor az adatbázis tartalmából különféle, kombinált szempontok szerinti lekérdezések eredményeképpen juthatunk új ismerethez. Részletek itt. Lásd még (a teljesség igénye nélkül):
		Megjegyzés Nincs, de még lehet :)

impresszum