ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Alapfogalmak Adat és információ Adatbázisokról és információs rendszerekről szólván nem kerülhető meg az adat és az információ fogalmának tisztázása. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „adat fn 1. Vkinek, vminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozzásegítő (nyilvántartott) tény, részlet. Gyártási, személyi ~ok.” „data lat ismert tények, adatok, dolgok” „data 1. Factual information, especially information organized for analysis or used to reason or make decisions. 2. Computer Science Numerical or other information represented in a form suitable for processing by computer. 3. Values derived from scientific experiments.” (számítástudomány számítógépes feldolgozásra megfelelő formát képviselő számszerű v. más információ). „információ fn 2. sajtó Értesülés, adat. 3. Tud A kibernetikában: berendezésbe jelként betáplált adat; hír. [nk:lat] ~elmélet fn Tud A kibernetikának az információk tárolásával és továbbításával foglalkozó ága.” Az adat magyar nyelvű általános, köznyelvi meghatározása ez esetben közel tökéletes szakmai szempontból is, ellentétben az amerikai angol változattal. Amit nem hangsúlyoz, ami nem nyilvánvaló, hogy a „valaminek” a megismerése nem az adat puszta begyűjtését jelenti, hanem a kapott adat a megismerés lehetőségét biztosítja. Ami még szükséges, az a kapott adat értelmezése. Ahhoz, hogy valami új felismerésre juthassunk újonnan megszerzett adatokból, azt értelmezni kell, meg kell ismerni, vagy fel kell ismerni annak jelentését az adott helyzetben (L. még az ismeretszerzési folyamat problémakörét is). Mondhatjuk tehát, ezt a jelentéstartalmi elemet hangsúlyozva, hogy az adat értelmezhető, de (még) nem értelmezett ismeret. Az értelmezés nem más, mint a kapott új közlés által kiváltott gondolatsor, amely régebben megszerzett tudásunkon, tapasztalatainkon alapul. Ezekkel összevetve az új közlést, következtetést tudunk levonni, és az így megszerzett új ismeret - a kapott adatnak az adott helyzetben általunk tulajdonított jelentése - az információ. Ezen megközelítés egyik következménye, hogy az információ meglehetősen szubjektív dolog. Ugyanazon adatból különböző helyzetben lévő különböző emberek más-más következtetést vonhatnak le, más-más jelentést tulajdoníthatnak az adott adatnak. Esetleg lehet olyan ember, aki semmilyen jelentést nem tulajdonít neki - akár a szükséges háttérismeretek, akár érdektelensége okán. Ez esetben nem biztos, hogy az adott közlés adatnak tekinthető. Biztosan nem tekinthet adatnak az alábbi párbeszédben felbukkanó, „adatnak látszó közlés”: A kapitány leordít a gépházba: - Mennyi? - Harminc. - Mi harminc? - Mi mennyi? Szempontunkból elsődleges fontosságú az adat jelentése, míg formája, tartalmi elrendezése bár nem érdektelen, de egyértelműen másodlagos. Az eredményes párbeszéd - kommunikáció - szükséges (de nem elégséges) feltétele, hogy a felek számára a fogalmak és azok jelentése egységes legyen. Az információ lényege nem a mennyiség, hanem a minőség. „Az információ minősége összetett jellemző, amelyet különböző paraméterek együtteseként fejezhetünk ki. Ezek többsége nem számszerűsíthető (...) sokszor nehezen definiálható, viszonylagos, a minősítőtől erősen függő sajátosságról van szó.”. Az adatbázisok egyik lehetséges felhasználási módja, a szelektív kezelés pont evvel van összefüggésben: olyan új ismeretek megszerzését segítheti elő, amelyeket más, hagyományos eszközökkel csak aránytalanul nehezen vagy egyáltalán nem lehetne megszerezni (L. még az ismeretszerzési módok problémakörét is). Lásd még (a teljesség igénye nélkül): (MTA): Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Pickett, Joseph P. et al.: The American Heritage Dictionary of the English Language. Houghton Mifflin Company, Boston, 2000. online: http://www.bartleby.com/61/51/D0035100.html Halassy Béla: Adatmodellezés. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2002. pp. 10-11. Raffai Mária dr.: Az információ - Szerep, hatás, menedzsment. Palatia Nyomda és Kiadó, Győr, 2006.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum