ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Alapfogalmak Az adatmodell jósága Az adatmodellek jóságát többen többféleképpen próbálták meghatározni. A magam részéről Halassy Béla véleményét fogadom el, ez ugyanis teljes összhangban van a modellezésről általában elmondottakkal, ezen túl pedig figyelembe veszi az általános értelemben vett modellhez képest specifikus adatmodell sajátosságait. Így a jó adatmodell a) érthető, b) egyértelmű, c) valósághű, d) teljes, e) minimális. Két ráadást is megfogalmaz Halassy: a jó modell f) bővíthető és g) robusztus. A modellezésről általában elmondottak alapján csak a c), d) és e) követelmények következnek. Nyilván a modellnek - bármilyen modellnek - hasonlítania kell a modellezett valóságra (az adott körülmények között, az adott vizsgálat szempontjából), azaz valósághűnek kell lennie. Ezen túl nyilván tartalmaznia kell minden, az adott cél szempontjából lényeges tulajdonságot, viszont ezek közül csak azokat, amelyek egyben elégségesek is a cél eléréséhez. Az adatmodellek esetében ezt a három alapkövetelményt megelőzi kettő. Nem vizsgálhatjuk ugyanis érdemben ezt a három követelményt, ha nem teljesülne a két előzetes követelmény: az egyértelműség követelménye, és annak is előfeltételeként az érthetőség követelménye. Ez azt jelenti, hogy az adatmodell csak tiszta, világos fogalmakkal és pontos elnevezésekkel dolgozhat, csak ilyeneket tartalmazhat. Tartalmaznia kell az összes szükséges magyarázatot, leírást, meghatározást is, amelyek biztosítják, hogy adott elnevezés alatt mindenki ugyanazt értse a továbbiakban. Ennek a követelménynek nem felel meg pl. a különféle HBR-ek alkalmazása, mint pl. GFB. Ugyancsak számos problémát okoz az egyértelműség hiánya, ha a 'gépkocsi típusa' kitételen egyesek annak gyártmányát értik, mások pedig - mondjuk - azt, hogy az adott kocsi céges vagy magán. Ha tehát biztosított az érthetőség és az egyértelműség, akkor vizsgálható érdemben a valósághűség követelménye, és attól teljesen el nem választható módon a teljesség és a minimalitás. A teljesség nyilvánvalóan azt jelenti az általános esethez hasonlóan, hogy minden lényeges tulajdonságnak szerepelnie kell az adatmodellben. A minimalitás követelménye két dolgot is jelent. Egyrészt jelent egy szerkezeti minimalitási követelményt, azaz az adatmodell szerkezete olyan kell legyen, amely eleve kizárja az adatok fölösleges ismétlődését, a redundanciát, ennek következtében pedig megszabadít bennünket annak minden hátrányos, sőt káros következményétől. Igen fontos szabály, hogy egy ismeretet csak egyetlen egyszer szabad tárolni, majd arra az egyetlen példányára lehet hivatkozni mindig és mindenhol. (Táblázatkezelésnél is alapszabály!) A minimalitás követelményének másik összetevője, hogy nemcsak redundanciamentességet biztosító szerkezetet kell kialakítanunk a modellezés során, hanem arra is figyelnünk kell (érdemes), hogy a rendszer határait célszerűen válasszuk meg. Azaz az eredetileg kitűzött célhoz képest semmilyen nélkülözhető, esetleg fölösleges dolgot ne tartalmazzon. Neptun és üzenetküldés, pénzügyek Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Halassy Béla: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum