ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Adatmodellezés Fogalmi modell A tartalom elsődlegességének leszögezése mellett tehát a kép tovább árnyalható adatbázisok esetében (is). Ugyanis a tartalmi sík is két részre osztható, mégpedig a kezelők technikai megoldásai miatt. Ha egy adatbázis életében sor kerül egy kezelőváltásra, elképzelhető, hogy kevésbé vagy jobban, de meg kell változtatnunk adatbázisunk szerkezetét, holott eredeti mondanivalónk - az elsődleges tartalom - nem változott semmit. Részletek itt. Mindez szemléletesen alátámasztja annak jogosságát, hogy első megközelítésben ún. fogalmi modellt kell alkotni, azaz csak és kizárólag a modellezni kívánt valósággal szabad foglalkozni, azt kell a modellezésről általában elmondottak alapján és szerint úgy leképezni, hogy a kapott modell az adott cél szempontjából kellően hasonlítson a valóságra. A hasonlóság mértéke, vagyis a modell minősége nehezen mérhető, de a jó, sőt optimális modellel szemben támasztott követelmények világosan megfogalmazhatók. A fogalmi modell a jelenségeket, azok sajátosságait és viszonyait a valóságnak megfelelően és természetes fogalmakban tükrözi. A fogalmi valósághűség követelményei közé az is beletartozik, hogy pontosan modellezzük az egyes adatok érvényesítési szempontjait, korlátait, azaz tartalmi összefüggéseiket. A fogalmi modellben kell rögzíteni minden ilyen jellegű ismeretet is. Például egy hallgató adott tárgy vizsgájára jelentkezhet, ha a) aktív féléven van, b) az adott tárgyat fölvette, c) az adott tárgy követelménye vizsga, d) még nem vizsgázott belőle, e) az ismételt vizsgák engedélyezett darabszámát még nem érte el, f) ha már vizsgázott, akkor a vizsgaismétlési díjat befizette, g) van még kiírt vizsgaalkalom, h) a jelentkezési időkorláton még kívül van (előző nap délnél korábban), i) a vizsgaalkalomra eddig jelentkezettek létszáma nem éri el az engedélyezett legnagyobb létszámot... De sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb példát is lehet említeni: egy kérdőív feldolgozása során a válaszadó életkora: semmilyen körülmények között nem lehet negatív szám, a kérdőív jellegétől függően úgy kb. 6 év alatt és 90 fölött rákérdezünk, hogy biztos jó-e az életkor megadása, és kb. 120 év fölött ugyanúgy nem fogadjuk el, mint 0 alatt. Az érvényesítési szempontok és korlátok pontos modellezése elengedhetetlen előfeltétele a későbbi eredményes üzemeltetésnek, ugyanis nagymértékben lecsökkenti annak esélyét, hogy hibás, rossz, ellentmondásos adatokat rögzítsenek a majdani ügyintézők. Lásd még (a teljesség igénye nélkül):
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum