ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedek és tulajdonságok Az alapfogalmak számbavétele során az adatmodell egyik meghatározásaként a következő kitétel szerepelt: „A világ egyes részeinek elemeire nézve megnevezzük a fontos tulajdonságokat, adott szabályok szerint leírjuk összefüggéseiket, tartalmukat.” „A világ egyes részeinek elemei” bármi lehet, amit adatokkal, ismeretekkel szeretnénk leírni (modellezni). Ezt a „bármi”-t nevezzük egyednek. Egyed: az a dolog, amelyet ismeretekkel szeretnénk leírni. Pl. „Fülig Jimmy kése gyöngyház nyelű.” Ez egy tárgy, amit ismerettel (ismeretekkel) jellemzünk, tehát egyed. Konkrét dolog, Fülig Jimmyé és nem - mondjuk - Piszkos Fredé. Ugyanakkor egy absztrakt osztálynak az eleme, késről van szó és nem pl. ruháról. Az ismeretekkel leírandó jelenségek - egyedek - absztrakt osztályait egyedtípusokkal (ET) tükrözzük. A típusba sorolt konkrét egyedet egyed-előfordulásnak nevezzük. Az egyedtípus minden időpontban az egyed-előfordulások (EF) adott halmazával bír. Részletek itt. Azonosítás, azonosító Az egyedeknek vannak olyan jellemző tulajdonságaik, amelyek az egyedeket képviselik, helyettesítik az ismeretközlés során. Ezek az ún. elválaszthatatlan tulajdonságok. Enélkül az információcsere lehetetlen volna. Ahhoz ugyanis, hogy valamiről - bármiről - ismeretet adjunk át valaki másnak, egyértelműen meg kell mondanunk, hogy miről is van szó. Ez két dolog meghatározását jelenti. Egyrészt meg kell adnunk, hogy a kérdéses valami mely jelenségcsoportba tartozik (pl. író vagy utca), másrészt pedig a csoporton (egyedtípuson) belül kell pontosan meghatározni a csoport szóban forgó elemét (egyed-előfordulást, pl. Wass Albert). Az azonosítás az egyed-előfordulás egyértelmű megjelölése. Lehet név szerinti (nominális) vagy leíró (deszkriptív), illetve természetes vagy mesterséges. Részletek itt. Kapcsolatok "Az észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető közlés már alkalmas az értelmezésre, a feldolgozásra, a kommunikációra" - állapítottuk meg korábban, az Ismeretszerzési folyamat című részben. Úgy tűnik, hogy a közlések nem egyenértékűek abból a szempontból, hogy egyesek továbbgondolkodásra késztetnek, míg mások nem. Ismereteink ezen csoportosítása attól függ, hogy érdekeltek vagyunk-e a jelenségek közötti összefüggésekben, avagy sem. Ennek alapján kapcsolatnak nevezzük a bennünket érdeklő jelenségviszonyokat. Részletek itt. Metaadatok Az ET-TT viszonylagossága kapcsán az egyik elgondolkodtató példa a metaadatok voltak. Az informatikában tehát a metaadatokon a („közönséges”, „üzemi”) adatokra vonatkozó, azokat leíró adatokat értjük, amelyek tartalmazzák az adat használatára vonatkozó összes fontos tényt. Részletek itt. Szóhasználat A pontos és világos kommunikáció érdekében a következő szóhasználati megfeleltetést tehetjük. fogalmi szint logikai szint fizikai szint példa elnevezés pl. ET tábla adatfájl katalógusfiók SZEMÉLY EF sor rekord katalóguscédula Kovács János TT oszlop mezőnév cédula rovata szül. év TÉ cella mezőtartalom rovat tartalma 1979 Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány. Magvető, Budapest, 1958. A Magyar Elektronikus Könyvtár állományában; helyben itt.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum