ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Alapfogalmak Ismeretszerzési módok Egy adatbázis használata során kétféleképpen lehet ismeretekre szert tenni. [F4260 pp. 162-163.] Az egyik mód az ún. tallózás, ami ahhoz hasonlítható, mint amikor egy lexikonból kikeresünk valamit, akár célirányosan, akár véletlenszerűen, lapozgatva azt. A másik lehetőség a szelektív mód. Ekkor az adatbázis tartalmából különféle, kombinált szempontok szerinti lekérdezések eredményeképpen juthatunk új ismerethez. Például kilistázzuk cégünk behajtatlan követeléseit nem azok névleges, hanem becsült értékeivel. A becsült értéket pedig olymódon állapítjuk meg, hogy az adatbázisban a behajtási kísérletek állomásainak tárolt adatait vesszük alapul (pl. jogerős ítélet esetében 60%-os, „címzett ismeretlen” esetben 5%-os stb. valószínűséget véve alapul), és a becsült értékek csökkenő sorrendjében listázzuk annak érdekében, hogy meghúzhassuk a határt a kiemelt, az átlagos és a leírandó adósok csoportjai között. Ezt a megkülönböztetést Codd is említi. ő nem ismeretszerzési módról beszél, hanem kétféle adatbázisról: a termelési és a kutatási adatbázisról. A termelésinek a célja szerinte az, hogy a kiszolgált rendszer (a vállalat) tevékenységeinek állapotát tükrözze bármely időben. A kutatási adatbázisé pedig az, hogy segítse megvizsgálni a többnyire jövőbeli lehetőségeket. Másképpen mondva a termelési a valóságot tükrözi, míg a kutatási a lehetőségeket. [F4296 p. 6.] Codd megállapításával nem tudok maradéktalanul egyetérteni. Egyrészt nem az adatbázisok kétfélék, hanem a felhasználási mód, és az is változhat időről-időre. Egy „termelési” adatbázis tartalmazhatja (tartalmaznia kellene) mindazt az adatot, amelyek elemzésével pl. a vállalat átalakíthatja készletezési gyakorlatát úgy, hogy alacsonyabb átlagos készletszinttel is eleget tudjon tenni termelési tervének, evvel forgótőkét szabadítva föl. Ez a lehetőség ott van minden - jól tervezett - adatbázisban, a kérdés csak az, hogy annak üzemeltetője él-e vele, avagy sem. Ha egy ismeretet rögzített az adatbázisban annak üzemeltetője, akkor az a továbbiakban - nyilván - rendelkezésére áll. Bármikor, ha szükség van rá, elő lehet keresni, nemcsak önmagában, hanem sokféle - bármilyen - kombinációban és csoportosításban. Ezért célszerű a megszerzett ismeretet minél hamarabb rögzíteni az adatbázisban. Pontosan ugyanezért elegendő csak akkor előkeresni, amikor szükség van rá, mert az érdemi és értelmes használatnak a gondosan megtervezett adatmodell és az azon alapuló adatbázisszerkezet az alapja. Halassy ezt a „korai bemenet” és a „késleltetett kimenet” kifejezésekkel illeti. [F4260 pp. 117-118., 126.] Az elsődleges cél az éppen szükséges ismeret hatékony megszerzését elősegíteni és kiszolgálni. Ez az elsődlegesen „termelési adatbázisokra” is igaz: az ügyfelek gyors, hibamentes, bürokráciamentes kiszolgálása a legfontosabb feladata. Nincs tehát vezetői, kontrolling stb. információs rendszer, hanem - jó esetben - van egy (egyetlen) információs rendszer, amely viszont kiszolgálja mind a napi operatív irányítást, mind a kontrolling főosztályt, mind a felső vezetést, azok információszerzési igényeit (vö. térkép-hasonlat). Az egyetlen információs rendszer lehet jó, vagy kevésbé jó. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Halassy Béla: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995. Codd E. F.: The Relational Model for Database Management - version 2. helyben itt
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum