|
AlapfogalmakRendszer„rendszer fn 1. Fil Tud Egynemű v. összetartozó dolgoknak, jelenségeknek bizonyos törvényszerűségeket mutató rendezett egésze.” A rendszer fogalma nem választható el a modell fogalmától, ugyanis bármilyen rendszer esetében az adott „rendszer” meghatározása egyben a környezetétől való elhatárolását is jelenti, az pedig szempontfüggő, így egyben valamiféle modellalkotás is. A modell hasonlósága a modellezetthez mindig valamilyen szempont szerinti. L. bővebben a Modell, modellezés, hasonlóság cím alatt. Előfordulhat ugyanis, hogy különböző szempontok, vizsgálódási (modellezési) cél esetében eltérő módokon határozzuk meg a rendszer szerkezetét, funkcióját, méretét, illetve határainak hollétét. A legelső és a legfontosabb lépés a rendszer határainak rögzítése, azaz környezetétől való elkülönítése. Ez nem önkényes módon történik, hanem célszerűen, az adott vizsgálati szempontok szerint. A rendszer határainak rögzítése egyben megadja a vizsgálandó rendszer elhelyezkedését környezetéhez képest. A rendszer szerkezetét az alkotórészek (részrendszerek vagy alrendszerek, azok részei, egészen az elemeknek tekintett alkotókig) és a közöttük lévő viszonyok alkotják. A rendszer nem vizsgálható környezetéből kiszakítva, mert bárhogyan is állapítjuk meg határait, környezetével kapcsolatban van, a rendszer és környezete között állandóan több-kevesebb kölcsönhatás lép föl (nincs tökéletes szigetelés). A rendszer környezete tehát nem más, mint a rendszer komplementere. Raffai Mária meghatározása szerint a környezet „mindazon elemek, szabályok, normák, elvárások összessége, amelyek a rendszer hatáskörén kívül állva befolyásolják a rendszer működését...” Ezen meghatározás inkább az informatikai vonatkozásokat hangsúlyozza mintsem mondjuk a fizikai értelemben vetteket, de evvel együtt is elfogadhatjuk akár általános érvényű meghatározásnak is. Egy szóhasználati mód szerint tárgyrendszernek nevezzük a vizsgált rendszert. Ehhez hozzárendelhető egy ún. célrendszer, amelynek állapotát az optimális, de legalább a biztonsági tartományon belül tartani a tárgyrendszer feladata. A tárgyrendszer kiszolgálója a célrendszernek, annak működését kell biztosítania. A célrendszer állapotai: optimális, biztonságos, átmeneti, tönkremeneteli. Azaz sosem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy egy (az) információs rendszer feladata nem öncélú, nem önmagáért való, hanem valamely más rendszer (az adott célrendszer) optimális, de legalábbis még biztonságos működésének elősegítése, biztosítása. A követelménytartomány a tárgyrendszer azon állapotainak tartománya, amely mellett a célrendszer megfelelő (optimális, de legalábbis a biztonságos) működése biztosított. Más szóhasználati mód szerint szokás (volt) a kiszolgálni kívánt - elsődleges - rendszert valós rendszer névvel illetni, míg az - azt kiszolgáló, másodlagosnak tartott - rendszert információs rendszernek nevezni. Nem mintha az adat, vagy akár az információ nem lenne valóságos... Minden szervezetnek (vállalatnak) van egy - nem feltétlenül egyszerű - alapcélja, alapfunkciója. Egy kórház alapvető célja a beteg emberek meggyógyítása. Egy egyetem célja szakmailag (és emberileg!) kiművelt emberfőket képezni, nevelni. Ezen alapcélok elérését kell segítenie az információs rendszer megfelelő kialakításának, működtetésének, használatának. Lásd még (a teljesség igénye nélkül):(MTA): Magyar Értelmez Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Raffai Mária dr.: Az információ - Szerep, hatás, menedzsment. Palatia Nyomda és Kiadó, Gyr, 2006. p. 29. Szücs Ervin: Technika és rendszer. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. pp. 156-157. |
|
|||||||||||||||||||||||||||
VéleményNincs és nem is lehet. |
impresszum |