ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Alapfogalmak Probléma „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét.” (mondja Karinthy). Ez hellyel-közzel szaktudományokra is vonatkozik. Sajnos. Minden okfejtés, érvelés, eszmecsere alapja, sikerének szükséges - de nem elégséges - feltétele, hogy a felek az általuk használt elnevezések alatt pontosan ugyanazt értsék: azonos fogalmakat használjanak. Különösen és fokozottan igaz ez az informatikában, és különösen is vonatkozik az adatmodellezésre (L. még a fogalomalkotás problémakörét is). Sajnos területünknek nincs egységesen elfogadott magyar szaknyelve. Az még csak a kisebbik baj, hogy ugyanazt a fogalmat esetenként többféle névvel is illetik, bár a szaknyelvi pontosság és egyértelműség követelményével már ez sem fér össze. Nagyobb a baj, amikor nemcsak az elnevezésben vannak különbségek, sőt ellentmondások, amikor nyilvánvaló, hogy nem szinonimák kissé könnyelmű használatáról van szó, hanem bizony fogalmi zavarokról. Különösen fájdalmas ez a jelenség éppen azon a területen, amelynek nemcsak nevében szerepel az információ, de amelynek elsődleges célja, hivatása az ismeretek célszerű átadása, közkinccsé tétele. „A tudományos nyelv nem abban különbözik a hétköznapi nyelvtől, hogy ?másra? vonatkozik, hanem abban, hogy tömör, pontos, ellentmondásmentes, lehetővé teszi a szakemberek kommunikációját” (Szücs Ervin, 1981.) „Súlyos dilemmába kerültünk. Egyrészről ugyanis igaz, hogy védeni kell a nemzeti nyelvek tisztaságát és függetlenségét. Másrészt viszont az is igaz, hogy az új szakterminológiák »nemzetközi-angolságának« megőrzése bizonyos előnyt is rejt magában. Biztosítja mindenki számára a közös nyelvet, míg ha minden nemzet saját szaknyelvet kreál, azt csak a szakemberek és a szaktolmácsok értik.” - írja Sebestyén professzor. A pontos fogalmi meghatározottság szempontjából nem az az elsődleges probléma, hogy adott jelenséget milyen kifejezéssel nevezünk el, hanem az, hogy vajon ugyanazt a lényeget értjük-e alatta. Az igazi probléma nem az, hogy a bájt szó meghonosodása mennyire szerencsés vagy nem szerencsés magyar nyelvünkben, hanem az, ha a kilobájt alatt hol ezer, hol ezerhuszonnégy bájtot értenek... Lássunk néhány kiragadott példát is, kivételesen forrásmegjelölés nélkül. Célom ugyanis evvel az, hogy magára a jelenségre rámutassak, és nem az, hogy az egyébként kiváló munkákat vagy szerzőiket lejárassam az esetlegesen kiragadott példákkal. Természetesen minden idézet pontosan dokumentált helyről, többnyire ezen munkában is hivatkozott művekből származik. „Lényegében egy adatbázis nem más, mint hosszú ideig - gyakran évekig - meglévő információk gyűjteménye.” „Az adatbázis az információk jól strukturált, hasznos gyűjteménye.” Adat, vagy információ? Az egyébként alapos, jól használható, félezer oldalas könyv nem tér ki arra, hogy mi is az adat, mi az információ, és mi a különbség - ha van - közöttük. „(Adat)egyed (entity): Minden olyan dolog (objektum), ami minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető. Pl. személy, autó stb.” Egyedileg különböztethető meg, vagy fajtáját tekintve? Csak a példa segít eligazodni, az „objektum” fogalmát pedig nem határozza meg. „Az egyedeket tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le. Az autó egyedtípus esetén pl. típus, rendszám, szín, alvázszám stb.” Egyed vagy egyedtípus? A „típus” az kocsitípust jelent, vagy az egyedtípushoz lenne köze? Az egyedtípus, egyed, egyedhalmaz, osztály; rekord, sor, egyedelőfordulás: igen gyakran rokonértelmű kifejezésekként használatosak, sajnos sok esetben következetlenül, nem pontosan definiált módon, nem azonos jelentéstartalommal. A példák sorát igen hosszan lehetne folytatni. Ennek a jelenségnek az okai lehetnek a szakterület fiatal volta, robbanásszerű bővülése, a hétköznapi életet közvetlen és egyre inkább meghatározó szerepe. Mondanivalóm pontos és világos megfogalmazása érdekében a legfontosabb alapfogalmakat megpróbálom ha nem is feltétlenül formálisan definiálni, de elég alaposan körüljárni ahhoz, hogy használatuk a továbbiakban egyértelmű legyen. Kezdetnek lássuk a - talán - legalapvetőbb és legfontosabb két fogalmat: az adat és az információ fogalmát. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Szücs Ervin: Technika és rendszer. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. Sebestyén Györy dr.: Légy az információs társadalom polgára! Eötvös Kiadó, Budapest, 2002.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum