|
AdatmodellezésAlapfogalmakKapcsolatok"Az észlelhető, érzékelhető, felfogható és megérthető közlés már alkalmas az értelmezésre, a feldolgozásra, a kommunikációra" - állapítottuk meg korábban, az Ismeretszerzési folyamat című részben. A minap Győrött láttam egy felújított Velorexet. Aki ismeri ezt a manapság nem túl gyakori kocsi(?)típust, az meg tud felelni a „Hány személyes?" kérdésre: „kétszemélyes". Az új közlést régebbi ismereteinkkel összekapcsolva kapjuk a választ. Úgy tűnik, hogy a közlések nem egyenértékűek abból a szempontból, hogy egyesek továbbgondolkodásra késztetnek, míg mások nem. Azon közlés, hogy a fentebb említett járgány barna, legfönnebb néhány fizikust (vagy grafikust) indít arra a további gondolatra, hogy valójában mi is az a barna szín. Ismereteink ezen csoportosítása attól függ, hogy érdekeltek vagyunk-e a jelenségek közötti összefüggésekben, avagy sem. Velorex Ennek alapján kapcsolatnak nevezzük a bennünket érdeklő jelenségviszonyokat. Az egyedhez és a tulajdonsághoz hasonlóan a kapcsolatok esetében is megfigyelhetjük a kétlépcsős modellalkotást. A jelenségek közötti viszonyok absztrakt osztályait kapcsolattípusokkal (KT) tükrözzük. A típusba sorolt konkrét kapcsolat a kapcsolat-előfordulás. A kapcsolattípus minden időpontban az előfordulások (KE) általános halmazával és egyedenkénti alhalmazával bír. Példaként nézzünk különféle kocsikat. A BMZ rendszámú kocsi Lada. Ugyancsak Lada típusú az EFG rendszámú kocsi is. Az AUX forgalmi rendszámú kocsi pedig - mondjuk - Porsche. A KOCSITÍPUS-KOCSI kapcsolattípus általánosan létezik, minden személykocsi valamely - ismert vagy kevésbé ismert - kocsitípusba sorolható. Ezen kapcsolattípus két előfordulása példánkban a „BMZ-Lada" és az „EFG-Lada". Mivel több kocsi is lehet Lada típusú, ezért egyedenként létezhet a kapcsolat-előfordulások alhalmaza (esetünkben az előbb említett két előfordulás). Azért nevezzük ezt alhalmaznak, mert a kapcsolattípus másféle kocsikra is érvényes, például az AUX rendszámú Porschéra. A kapcsolatokkal összefüggő tényezőket szemlélteti az alábbi ábra. A kapcsolattípusokra nemcsak azért van szükségünk, mert a jelenségek közötti (számunkra érdekes) viszonyokat tükröznünk kell, hanem azért is, mert ez teszi lehetővé a redundanciamentes adatszerkezetek kialakítását. Ugyanis egy ismeretet elegendő egyszer tárolni, utána mindig hivatkozhatunk rá - már amennyiben van a hivatkozást lehetővé tevő elem, a jelenséget reprezentáló tulajdonság, azonosító. Lásd még (a teljesség igénye nélkül):Velorexklub.hu, a járgány története helyben itt |
|
|||||||||||||||||||||||||||
VéleményNincs és nem is lehet. |
impresszum |