ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Adatmodellezés Alapfogalmak Egyedek és tulajdonságok Az alapfogalmak számbavétele során az adatmodell egyik meghatározásaként a következő kitétel szerepelt: „A világ egyes részeinek elemeire nézve megnevezzük a fontos tulajdonságokat, adott szabályok szerint leírjuk összefüggéseiket, tartalmukat.” „A világ egyes részeinek elemei” bármi lehet, amit adatokkal, ismeretekkel szeretnénk leírni (modellezni). Ezt a „bármi”-t nevezzük egyednek. Egyed: az a dolog, amelyet ismeretekkel szeretnénk leírni. Pl. „Fülig Jimmy kése gyöngyház nyelű.” Ez egy tárgy, amit ismerettel (ismeretekkel) jellemzünk, tehát egyed. Konkrét dolog, Fülig Jimmyé és nem - mondjuk - Piszkos Fredé. Ugyanakkor egy absztrakt osztálynak az eleme, késről van szó és nem pl. ruháról. Az ismeretekkel leírandó jelenségek - egyedek - absztrakt osztályait egyedtípusokkal (ET) tükrözzük. A típusba sorolt konkrét egyedet egyed-előfordulásnak nevezzük. Az egyedtípus minden időpontban az egyed-előfordulások (EF) adott halmazával bír. „Piszkos Fred bicskája fanyelű.” Több vágó- és szúróeszközről van szó, amelyek a KÉS egyedtípus megalkotására késztetnek bennünket a legkézenfekvőbb módon. De ez egyáltalán nem ilyen egyértelmű, mert beszélhetnénk a FEGYVER vagy a BIRTOKOLT TÁRGYAK egyedtípusáról is. Hogy melyiket választjuk a sokféle lehetőség közül, azt céljaink döntik el. Vegyük észre, hogy kettős modellalkotásról van szó. Először a különböző, más-más dolgokat valamely - számunkra lényeges - közös tulajdonságának kiemelésével egy elvont osztályba soroljuk (kések), majd ennek az absztrakt osztálynak alkotjuk meg az informatikai modelljét (KÉS egyedtípus). Ezt a kétszeres modellalkotási folyamatot szemlélteti a különböző kocsik esete is. Kétszeres modellalkotás az egyedtípus fogalmában Az egyed tehát nem azonos az egyed-előfordulással, az „absztrakt osztály” az egyedtípussal, amint a modell sem azonos a modellezettel, hanem annak - valamilyen szempontok szerinti, jelen esetben informatikai - tükörképe. A „konkrét” jelző nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy darabról lenne szó. Ha pl. fehér kenyérről (vagy százas szögek mázsáiról) van szó, nyilván nem ezek mindegyikét akarjuk külön ismeretekkel leírni, hanem a kenyér „fehér" jellegét akarjuk megragadni, szemben a „félbarna" meg a „rozs" (a 80-as vagy 120-as) jelleggel. Egyedtípusok, -előfordulások és -előfordulás-halmazok Halassy, 1995. nyomán Tulajdonság: az a dolog, amivel leírjuk a bennünket érdeklő jelenséget. Az egyedhez hasonlóan a tulajdonság esetében is megfigyelhetjük a kétlépcsős modellalkotást. A jelenségeket leíró ismeretek absztrakt osztályait tulajdonságtípusokkal (TT) tükrözzük. A típusba sorolt konkrét ismeret a tulajdonság-előfordulás vagy -érték (TÉ). A tulajdonságtípus minden időpontban az értékek meghatározott halmazával bír. A nyelvi közléseknek van még egy sajátosságuk. Általános esetben az egyértelmű megérthetőségnek szükséges (de nem bizonyos, hogy elégséges) feltétele, hogy az ismeret mind a négy dimenzióját közöljük. Ez a négy dimenzió a generikus és specifikus alany és állítmány. A hétköznapi nyelvhasználat során ezek közül - látszólag - több is hiányozhat a közlésből, a nyelv sajátos szabályai, a szövegkörnyezet és a pillanatnyi helyzet alapján azonban azokat a felek többnyire egyértelműen be tudják helyettesíteni. Ha azonban az ismeretközlést formalizáljuk, szükséges, hogy a teljességre, evvel együtt az egyértelműségre törekedjünk. Így jutunk el (vagy így is eljutunk) az egyedtípus (ET), a tulajdonságtípus (TT), az egyedelőfordulás (EF) és a tulajdonságérték (TÉ) fogalmához.   alany állítmány       generikus (személy) neve specifikus após Lajos   generikus ET TT specifius EF TÉ   A generikus és specifikus alany és állítmány kapcsolata az egyedtípus, tulajdonságtípus, egyedelőfordulás és tulajdonságérték fogalmával Modellalkotási problémák Az egyedtípusokhoz hasonlóan a tulajdonságtípusok megválasztása/kialakítása sem magától értetődő, egyértelmű feladat, hanem olyan probléma, amelynek megoldása modellalkotás. Alkossunk bár akármilyen jó modellt, tudomásul kell vegyük, hogy a modell nem azonos a valósággal, hanem annak csupán tükörképe. A modellalkotás szempontjai, körülményei idők folyamán változhatnak, ez pedig a modell átalakítását teheti szükségessé. Fölmerülhet az a gondolat is a fenti példa kapcsán, hogy miért pont a kések absztrakt osztályába soroljuk Fülig Jimmy gyöngyház nyelű bicskáját. Azért, mert kézenfekvőnek tűnik. De a kérdés nem ilyen egyszerű. Ugyanis a fegyver egyedtípust is megalkothatnánk, vagy akár a Fülig Jimmy által birtokolt tárgyak egyedtípusát is. Amint már föntebb láttuk, az egyed-előfordulás nem azonos magával az egyeddel, az egyedtípus sem avval a bizonyos absztrakt osztállyal. Az, hogy adott jelenségeket milyen elvonatkoztatások útján milyen absztrakt osztályokba sorolunk, vizsgálódásaink céljától függ, attól, hogy milyen szempontok szerint (milyen célból) alkotunk modellt. Viszonylagosság Nemcsak az függ céljainktól, hogy az egyedeket számára milyen egyedtípusokat alkotunk, hanem még az is, hogy valamiből egyedtípus lesz-e, avagy tulajdonságtípus. Nem mondhatjuk azt, hogy a kés az minden körülmények között egyedtípus, míg pl. az élesség az tulajdonságtípus. Amennyiben különböző késeket ismeretekkel szeretnénk tükrözni, akkor a KÉS egyedtípust alkotnánk meg. Ha fontosnak tartjuk azt, hogy a kések élesek-e és mennyire, akkor ezt a körülményt a KÉS egyedtípus Élesség nevű tulajdonságtípusának értékeivel jellemezzük. Hogy ez így van-e vagy sem, az vizsgálódásunk céljától függ. Fülig Jimmy számára a kés élessége kétségtelenül egy fontos tulajdonság, ettől függ, hogy eredményesen tud-e vele bicskázni. Egy késüzem számára viszont az élesség - mint a gyártási folyamat egyik eredménye - ismeretekkel leírandó dolog (pl. élszög, élkialakítás technológiája, felületi érdesség stb.), azaz egyed lesz, melyet a hasonnevű egyedtípussal tükrözhet. Másik példa: egy KOCSI egyedtípusnak lehet Kocsitípus nevű tulajdonságtípusa, ugyanakkor lehet egy KOCSITÍPUS nevű egyedtípusunk is, melynek szintén vannak saját tulajdonságtípusai, például a férőhelyek száma. Egy másik, elgondolkodtató körülmény, hogy az ember bármiről beszél, szükségképpen megemlíti valamely tulajdonságát. Amikor megállapítjuk, hogy „Fülig Jimmy kése gyöngyház nyelű", akkor a kérdéses műszerre egy jellemző tulajdonságával hivatkoztunk: Fülig Jimmyé és nem másé. Ez tehát egy olyan tulajdonság, amely az egyedet képviseli, helyettesíti az ismeretközlés során. Ez a jelenség vezet el az azonosítás és az azonosító fogalmához. Ha a Kocsitípus nevű tulajdonságtípus maximum 16 karakter hosszú lehet, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy a Kocsitípus nevű tulajdonságtípust, amelyről eredetileg azt mondtam, hogy tulajdonságtípus, ismeretekkel jellemzem, azaz saját tulajdonságai vannak (max. 16 karakter hosszú), tehát a korábbi definíció értelmében egyedtípussal kellene tükröznöm. Holott ő tulajdonságtípus. Ez a gondolatmenet vezet el bennünket a metaadatbázis fogalmához. Az egyedeknek lehetnek olyan tulajdonságaik, amelyek azt reprezentálják, amelyekkel az egyedre hivatkozni lehet (pl. a gépkocsi rendszáma). Ilyen esetben tehát a tulajdonság reprezentálja, mintegy helyettesíti az egyedet. Jogos tehát az a megállapítás, hogy az egyedtípus és a tulajdonságtípus viszonylagos fogalmak. Lásd még (a teljesség igénye nélkül):
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum