|
AdatmodellezésMetaadatokAz ET-TT viszonylagossága kapcsán az egyik elgondolkodtató példa a metaadatok voltak. "meta-, met- gör szóösszetételek előtagjaként jelentése: -val, -vel, között, túl; illetőleg a vele összetett fogalomnak változását, módosulását jelöli." Az idegen szavak szótárából való fenti, általános meghatározás nem nyújt kielégítő támpontot. Más meghatározás: „az adatbázisban tárolt üzemi adatok jellemzőinek adatbázisa (az adatok struktúrája és dimenziói, az adattárba kerülésük ideje, forrása és módja, archiválásuk ideje, információk a hozzáférésről stb.)." Más meghatározás: „Ebben az esetben a „meta-" előtagot olyan értelemben használjuk, mint egy átfogó jelző olyan fogalom-és leíró módszerekre, amelyek egy eredeti fogalomrendszerrel foglalkoznak, abból származnak. Innen adódik a metaadat kifejezésre az „adatokat leíró adatok" meghatározás. A metaadat fogalma már a '60-as évektől kezdve jelen van az informatikában, a nem szekvenciális file-manager rendszerek adatleíró mezőitől kezdve (metaadatként felfogva az adatrekordok indexeléséhez felhasznált rekord-leíró mezőket) mind sokrétűbb módszerekként. A '70-es évektől relációs adatbáziskezelő rendszereknél is megjelent és kifejlődött többféle adatdefiníciós módszer, adatleíró megoldás, a tábladefiníciós megoldásoktól kezdve absztraktabb módszerekig, mint pl. az Entity/Relationship modell." Az informatikában tehát a metaadatokon a ("közönséges", „üzemi") adatokra vonatkozó, azokat leíró adatokat értjük, amelyek tartalmazzák az adat használatára vonatkozó összes fontos tényt. MetaadatbázisHa alkalmazzuk az adatbázis fogalommeghatározását a metaadatokra, a metaadatbázis fogalmához jutunk el: „A metaadatbázis a metaegyed-, tulajdonság- és kapcsolat-előfordulások szervezett együttese”. (Halassy). Gondoljuk végig: a „világ egyes részeinek elemei” halmazba nemcsak az ügyfél (mint természetes személy) tartozik bele, hanem az ÜGYFÉL nevű egyedtípus is! Az adatbázisok két szemléleti síkja. Igazi adatbázis-kezelés, adatszótár Lásd még (a teljesség igénye nélkül):Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989. Elektronikus adatcsere. A MEH ITB 17. ajánlása. helyben itt Halassy Béla dr.: Az adatbázistervezés alapjai és titkai. IDG Magyarországi Lapkiadó Kft., Budapest, 1995. Sidló Csaba: Összefoglaló az adattárházak témaköréről (ELTE), helyben itt |
|
|||||||||||||||||||||||||||
VéleményNincs és nem is lehet. |
impresszum |