Alapfogalmak

Az adatmodell jósága

REDUNDANCIA

A redundancia a fölösleges adatismétlődést jelenti. Nem tekinthető fölösleges ismétlésnek az olyan formális adatismétlés, amelyre valamilyen világos oknál fogva szükség van. Például az elsődleges kulcs értékét szükségképpen meg kell ismételni az alárendeltben mint idegen kulcsot, különben nem lehet megteremteni a kapcsolatot a hivatkoztt és a hivatkozó adatelemek között. Nem tekintjük redundanciának azt sem, hogy az írott nyelvi közlések eleve redundánsak, azaz nygdtn khgyhtnk nhny btt, mégis kihámozható az értelme.

A redundancia káros hatásai között említhetjük a fölösleges tárhelyfoglalást, illetve az ennek következtében megnövekedő feldolgozási időt. Lehet erre azt mondani, hogy a tárhely ma olcsóbb, mint valaha, vegyünk nagyobb merevlemezt. Lehet azt mondani, hogy tegyünk gyorsabb processzort és lemezegységet a gépbe, és mindjárt ellensúlyoztuk a nagyobb helyfoglalás miatti lassulást.

Az igazi problémát az jelenti, hogy ha egy adott ismeretet egynél többször tárolunk, idő kérdése csupán, hogy az adott ismeret önmagával kerüljön ellentmondásba. Ha hét különböző helyen tároljuk egy ügyfelünk lakcímét, előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor ez a hét (tizenkilenc) cím nem fog megegyezni egymással. És ez az igazi probléma, mert innen kezdve minden feldolgozás végeérhetetlen hibakeresésbe és -javítgatásba fullad.

Van még egy nemkívánatos követezménye is a redundanciának: adott esetben azt is eredményezheti, hogy egyes ismereteket, bár már rendelkezésre állnak, nem tudunk tárolni más ismeretek tárolása nélkül. Ennek fordítottjaként pedig megtörténhet az is, hogy egy fölöslegessé vált ismeret törlése más ismeret elvesztésével jár együtt. (beviteli és törlési anomália)


Lásd még (a teljesség igénye nélkül):

 

Vélemény

Nincs és nem is lehet.

impresszum