ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Történeti kitekintés A relációs adatbáziskezelés fejlődése A relációs adatbáziskezelés kezdete - mint oly sok találmányé - nehezen köthető egy adott naphoz. Ha mindenképpen meg akarjuk nevezni a kezdetét, 1969-re tehetnénk. Ekkor jelent meg a témában az első tanulmány, Edgar Frank Codd, közismertebb nevén Ted Codd tollából "Derivability, Redundancy, and Consistency of Relations Stored in Large Data Banks" címen. Ebben a cikkében a matematikai relációk adatbáziskezelésben való alkalmazhatóságát tárgyalja egy IBM kutatási beszámoló keretében. Codd 1970-es tanulmányát szokták még emlegetni mint első publikációt. Ebben a tanulmányban Codd hivatkozik D. L. Childs 1968-ban megjelent, „Description of a Set-Theoretic Data Structure” c. tanulmányára, akit tehát ötletadóként tarthatnánk számon. Érdekes technikatörténeti kérdés lenne, hogy a relációs adatbáziskezelés kezdetét végülis mikortól számíthatjuk: az első olyan publikációtól, amely kifejezetten és részletesen erről szól (a lehetőség vagy a konkrétumok szintjén), vagy az első olyan kezelő megjelenésétől, amely az elmélet támasztotta követelményeknek legalább nagyjából megfelel. Mindenesetre Codd a kezdet kezdetén túlmegy a relációs adatbáziskezelés technikai lehetőségének fölvetésén, már ekkor hangsúlyozza pl. a szerkezeti épség megőrzésének fontosságát, pedig még nem is létezik relációs elvű adatbázis, sőt relációs adatbáziskezelő sem. Codd ekkor 46 éves. Gyakorlatilag tökéletes alapozást csinál, a relációs adatbáziskezelést érdemi előzmények nélkül, szinte a semmiből teremti meg. Munkája értékét csak fokozza, hogy ekkor még az esetleges megvalósításhoz a technikai feltételek nem állnak rendelkezésre, nincs módja a gyakorlatban is kipróbálni elgondolását, kísérletezni. Viszonyításképpen: ekkoriban (1969-70) még használható operációs rendszer is alig van. Ekkor még, illetve már dolgoznak a Bell Laborban a UNIX operációs rendszer ősváltozatán Ken Thompson és Dennis Ritchie. Az első számítógépes hálózat 1969-70 fordulóján 4 (négy) géppel indul. 1973-ban jelenik meg az IBM 3340 lemezegység (erről kapta máig tartóan a „winchester” nevet a merevlemez), és kapott így a számítástechnika világa egy nagy lökést a további fejlődéshez. A (relációs elvű) adatbáziskezelésnek ugyanis nélkülözhetetlen technikai kelléke a blokkos tárolási elvű - azaz blokkonként címezhető - háttértár (mágneslemez). Szalagos (szekvenciális) háttértárral gyakorlatban működő relációs elvű adatbáziskezelést csinálni ugyanis nem lehet. Szerintem másmilyen elvűt sem. Az IBM eleinte nem is alkalmazza Codd kutatási eredményeit. Tízéves küzdelmébe kerül, hogy elfogadtassa a szakmai közvéleménnyel. Könyvének ajánlása: „A Királyi Légierő II. világháborúbeli pilótáinak és legénységének és az oxfordi tanároknak. Tőlük ered elhatározásom, hogy harcoljak azért, amit igaznak hittem, azalatt a tíz-tizenvalahány esztendő alatt, amíg a kormány, az ipar és a kereskedelem erőteljesen ellenezte az adatbáziskezelés relációs elvű megközelítését.” Az általa lefektetett, sőt részletesen kidolgozott alapelvek máig érvényesek, egészen a lekérdezések kezelő általi optimalizálásával bezárólag. Természetes, hogy finomítások történtek az eltelt évtizedek során, sőt bővítési kísérletek is. Maga a lekérdező nyelv a hajdani SEQUEL-től az SQL mai állapotáig is komoly fejlődésen és szabványosítási lépéseken ment keresztül. A más szemléletű módok nem igazán terjedtek el, mondhatjuk, hogy máig egyeduralkodó a relációs elvű adatbáziskezelés. A megjelent publikációk alapján azonban a relációs elvű megközelítés az első, amely esetben az elmélet kidolgozása - teljes értékű módon - megelőzte a megvalósítási kísérleteket. Ebben az értelemben a relációs modell megelőzi a hálós és hierarchikus modellt. Ez nem is csoda. Az első adatbáziskezelők ugyanis a gyakorlatias előzmények talaján bukkantak föl, a fájlkezelőkből alakultak ki. A fájlkezelés alapú rendszerek azonban nem felelnek meg az adatbáziskezeléssel szemben támasztott követelményeknek. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Codd, E. F.: A Relational Model of Data for Large Shared Data Banks. In: CACM, 1970., XIII. évf. 6. szám Tóth Tibor (szerk.): Minőségmenedzsment és Informatika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.
		Megjegyzés

impresszum