ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Történeti kitekintés Derek de Solla Price fejlődési modellje A technikai fejlődés általános jellemzését adja Derek de Solla Price professzor. Felismerte, hogy a technikai fejlődés időbeli üteme általános esetben az ún. logisztikus görbével írható le. Ennek a görbének a hirtelen meredekké váló felfutását a piaci kereslet megugrása okozza, míg ellaposodását az adott technológia korlátja. Logisztikus görbe A technikai fejlődés időbeli folyamata általában jól modellezhető logisztikus görbével: lassú kezdet után meredek, exponenciális jellegű felfutás, majd a „telítettségi szint” közelítése ugyancsak exponenciális jellegű (de csökkenő növekedési ütemű) időbeli lefolyással. (Price, 1979.) Az ember azonban nehezen nyugszik bele a „plafon” létébe, ezért - technikai rendszerek esetében legalábbis - a fejlődés a telítettségi szint előtt jóval egy átmeneti, problémás, zűrös állapot után újabb logisztikus szakasszal folytatódik. A technikai folyamatok, fejlődés esetében evvel a jelenséggel nincs is probléma, csak akkor, ha a társadalmi folyamatok is e szerint a modell szerint alakulnak. Az átmeneti állapot társadalmi megfelelője a forradalom (polgárháború, zavargások stb.). Logisztikus görbék egymásutánja A görbe két jellegzetessége a hosszú ideig tartó lassú emelkedés átfordulása a robbanásszerűen gyors növekedésbe, majd a növekedés erőteljes lelassulása (telítettségi szint). Az első magyarázata az, hogy akkor indul be az erőteljes növekedés, amikor kiderül, hogy az adott dologra jelentős piaci igény van, elindul tehát az üzleti verseny, és ennek következménye a gyors fejlődés. A második magyarázata pedig a technológia korlátja. Adott technológiával nem lehet egy adott (a technológiára jellemző) határon túl növelni a teljesítményt, legyen szó gőzgépről vagy mikroprocesszorról. A kezdeti 4,7 MHz-es órajelű Intel processzornak az 1,4 GHz-es (P-IV) órajele közel háromszázszorosa. Ehhez a háromszázszoros növekedéshez kb. 25 évre volt szükség, 1974-től 2000-ig. A 2000-2010 közötti évtizedben evvel ellentétben az órajel alig több mint kétszeresére nőtt csupán. A jelenleg alkalmazott gyártástechnológiában már nincs kiaknázható tartalék. A processzorok elemi részecskéje, a tranzisztor nem lehet kisebb néhány ezer atomnál, mert akkor működése nem folyamatos, hanem ugrásszerű lesz, nem kiszámítható, hanem véletlen, mert eljutunk az atomok és a molekulák mozgását leíró kvantummechanika törvényeinek megtapasztalásához. Az elmúlt években megfigyelhető volt a számítástechnika korábban sosem gondolt, szédületes ütemű fejlődése. Már a kezdet kezdetén, az első mikroprocesszorok megjelenésekor sejteni lehetett azonban, hogy itt olyan folyamat indult el, amely alapjaiban rendezi át a világot, a gőzgép üzembe állításához hasonlóan. A folyamat szép lassan indult (ahogy a modell szerint kell:), majd egyre jobban gyorsult, és gyorsul a mai napig. Ez nemcsak és nem elsősorban technikai fejlődés, hanem jórészt üzleti: a számítástechnika benyomult a hétköznapi életbe, az otthonokba is. Ha ábrázoljuk pl. az Intel mikroprocesszorainak órajelét az évek függvényében, ellenőrizhetjük, hogy - kisebb torzításoktól eltekintve - az említett logisztikus görbét kapjuk. Az Intel mikroprocesszorainak órajele Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Déri József: Géprendszertan. Tankönvykiadó, Bp. 1986. Price, Derek DeSolla: Kis tudomány - nagy tudomány, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979. Intel múzeum A Brief History of the Internet Netcraft.com: Web Server Survey
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum