ELEJE Mindennapok Alapfogalmak Történet Relációs kezelés Adatmodellezés Modellezési technikák Fejlesztés Üzemeltetés Biztonság Minőség Jog Etika		Tapasztalatok a mindennapokból Szoftverkrízis A számítógépek térhódítása az elmúlt évtized(ek)ben olyan folyamat, mely példa nélkül áll az emberiség történelmében, talán még a gőzgép és az ipari forradalom sem veszi föl vele a versenyt. Nincs olyan területe az életnek, nincs olyan nap, ahol és amikor ne kerülnénk legalább közvetett kapcsolatba számítógépekkel, az orvosi rendelőtől a bolti pénztáron keresztül a könyvtárig. Érdekes, elgondolkodtató módon eközben temérdek kellemetlen tapasztalatot gyűjthetünk a számítógépekről, pontosabban a rajtuk futó kisebb-nagyobb programokról, programrendszerekről. Egy kívülállóban jogosan merülhetne föl az a gondolat is, hogy egyáltalán mi szükség van a számítógépes rendszerekre, jut-e a világ általuk előrébb? A probléma komolyságát paradox módon az is jelzi, hogy már az evvel kapcsolatos viccek is megjelentek. A probléma nem eltúlzott, a téma szakértői szoftverkrízisként emlegetik. Egyik jellemző tünete, hogy a rendszerek elkészítésének költségei igen erőteljesen, mondhatni exponenciálisan emelkednek a méret függvényében. Miért? Mert egy-egy további sor megírása, betoldása a forráskódba egyre nehezebb, egyre problémásabb. A járulékos költségek is egyre emelkednek. Egy "valamirevaló" vállalatirányítási rendszer létrehozásának időszükséglete elérheti a mérnökév-tizedeket (!) is. Ez azonban csak az első tünet. A méret növekedésével általában a megbízhatóság rohamosan csökken, hiszen minden újabb forrássor újabb lehetséges hibaforrás, és - saját programozási gyakorlatunkból is ismerhetjük - minél hosszabb egy forrásprogram, annál keservesebb és bizonytalanabb a hibakutatás és -javítás. Ugyanígy a karbantartás is egyre nehezebb lesz a méretek növekedésével, holott erre az élet változásai miatt gyakrabban van szükség, mint gondolnánk. Példaként talán elég megemlíteni az adó-, tb- és számviteli törvények rendszeres változásait, vagy a közelmúltból a 2000. év dátumproblémáját. A hordozhatóságról, a kompatibilitásról vagy inkább annak hiányáról már szót sem érdemes ejteni, még az egyszerű, irodai szövegszerkesztők szintjén sem. Egy, ebben a témában készült felmérés rendkívül lehangoló helyzetről tanúskodik, eszerint kifogástalannak az elkészült információs rendszerek mindössze 2%-a minősíthető. Még elgondolni is kellemetlen, hogy mi lenne, ha - mondjuk - a ruhaipar vagy a gépkocsi-, esetleg a repülőgyártás is hasonló "eredményekkel" büszkélkedhetne. Kovácsné, 1999. nyomán A szoftverkrízis fogalma viszonylag régi, a számítástechnika fejlődésének aránylag korai szakaszából származik. 1968-ban, a NATO garmischi konferenciáján hangzott el először. Dijkstra ugyancsak említi a jelenséget a Turing-díj átvétele alkalmából tartott előadásában, 1972-ben. Ezek alapján a legelemibb és legnyilvánvalóbb, de külön említendő elvárás, hogy a rendszer egyáltalán használható legyen, legyen alkalmas a kitűzött célok értelmes módon történő megvalósítására. További általános érvényű elvárás egy optimumfeltétel: a fejlesztésre fordított erőforrások célszerű minimalizálása mellett a kapott használati érték maximuma, tekintettel a szoftverminőséggel szemben szabványokban is rögzített módon támasztott követelményekre. Lásd még (a teljesség igénye nélkül): Dijkstra E. W.: The Humble Programmer. In: Communications of the ACM, 1972., XV. évf. 10. szám. http://cacm.acm.org/magazines/1972/10 helyben itt http://en.wikipedia.org/wiki/Software_crisis Kovácsné Cohner Judit - Takács Tibor: Ismerkedés az SSADM-mel. Computerbooks, Budapest, 1999.
		Vélemény Nincs és nem is lehet.

impresszum