Eredeti angol verzió:
Jorn Barger

Magyar fordítás:
Micskó Gábor
(2002. október, november)

Ellenőrzés:
Verók István
(2002. november)

Copyright (c) 2002 by Jorn Barger
Copyright (c) 2002 by Micskó Gábor

Utoljára frissítve: 2002. november. 28 csütörtök 21:30:35

1941

1941. szeptember 9: A New York állambeli Bronxville-ben megszületik Dennis M. Ritchie [kép] [életrajz] [interjú] [honlap]

1943

1943. február 4: New Orleans-ben megszületik Ken Thompson [életrajz] [honlap] [interjú] [kép]

1944

1944: A New York állambeli White Plains-ben megszületik Andrew S. Tanenbaum, a Minix atyja [faq]

1949

1949: Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (US DoJ) a trösztellenes törvények megszegése miatt pert indít a Western Electric és az AT&T ellen [idézet]

1953

1953. március. 16: New York City-ben megszületik Richard Matthew Stallman [életrajz]

1956

1956: Az AT&T-nek megtiltják a számítógépek árusítását [idézet]
1956: Az IBM-nél dolgozó Backus megalkotja a Fortran nyelvet [történet]

1957

1957: Elkezdődik az ALGOL fejlesztése

1958

1958: Az MIT-n McCarthy kidolgozza a LISP programnyelvet [tanulmány]

1960

1960: A Ken Olsen-vezette DEC leszállítja az első PDP-1-est [cikk] [kézikönyv-pdf]

1961

1961: Az MIT-n elkészül az IBM 709-en futó Compatible Timesharing System [idézet]
1961: Az MIT egy 120 000 dolláros PDP-1-et vásárol [információ] [specifikációk]

1962

1962. november: Licklider feldobja a MAC (Multiple Access Computers) projekt ötletét [idézet]

1963

1963: Elkészül a sosem implementált CPL (Combined/Cambridge Programming Language) terve [definíció]

1964

1964: Az IBM-nél George Radin megtervezi a PL/I programnyelvet (Programming Language #1) [idézet] [faq]
1964: Stallman 11 évesen elolvassa az IBM 7094 kézikönyvét [életrajz]
1964: A 'Munching Squares' grafikai algoritmus egy PDP-1-en fut először [információ]
?: A MAC-projektből nőtt ki a 'Multics' (Multiplexed Information and Computing Service) nevű időosztásos operációs rendszer projektje [rajongói oldal] [áttekintés]
1964. augusztus: A Multics-csapat az IBM helyett a költséges, de memórialapozásra képes GE-645-öt választja [idézet]
1964. október 11: korai javaslat a pipe-ok használatára [jegyzet]

1965

1965: A Bell csatlakozik a GE és az MIT közös Multics-projektjéhez
1965: A Multics-csapat a PL/I nyelv optimalizálásán dolgozik [idézet]

1966

1966: Thompson végez a Berkeley-n, a Bell-nél kap állást, és a Multics-projekten
kezd dolgozni

1967

1967: Martin Richards megalkotja a BCPL-t (Bootstrap/Basic CPL), megszületik az első 'hello world' demo [információ] [áttekintés] [kézikönyv]
1967: Ritchie végez a Harvardon, a Bell Labs-hoz szerződik
1967: A DEC kiadja a TOPS-10 operációs rendszerrel [információ] futó 110 000 dolláros PDP-10-et [információ]. A MIT-n elindul az ITS (Incompatible Timesharing System) fejlesztése. A PDP-10 1Mb memóriát tud kezelni. [idézet]
?: Linus szülei egy protestáns gyűlésen találkoznak
?: Thompson megalkotja a 'Bon' nyelvet (Bonnie nevű felesége után) [idézet]
?: Canaday a BCPL-t Multics-ra és GECOS-ra portolja [idézet]

1968

1968: Thompson PDP-7 assembler-ben (GE-635 cross-assembler felhasználásával) elkezdi a legelső Unix rendszer fejlesztését [idézet] (a Space Travel játék futtatásához: [specifikációk])
?: A Multics csak 3 felhasználót támogat (nem 1000-et) [idézet]

1969

1969: A Multics tervezési dokumentációja eléri a 3000 oldalt [kivonatok]
1969: április: A Bell kiválik a Multics-projektből; Thompson egy új OS fejlesztésén
kezdi törni a fejét [idézet]
1969: ARPAnet
1969. december 28: A finnországi Helsinkiben megszületik Linus Benedict
Torvalds, apja Nils (Nicke) rádióriporter; anyja Anna (Mikke); az anyanyelve
svéd; szülei korán elváltak, apja a Szovjetunióba ment [FAQ] [család]

1969: Thompson a Multics nyomdokain haladva [interjú] egy PDP-7-en egy hónap alatt megírja az első Unix-ot [információ] [összehasonlítás] [képek]. Egy-egy hétbe
tellett megírni neki az eredeti kernelt, shellt, szövegszerkesztőt, és assembler
fordítót [idézet]

1970

1970: A mostohagyerek, az ellenlábas, a FORTH, születése, ami egy processzor, nyelv, operációs rendszer és fejlesztőkörnyezet egyben, és nagyon kicsiben. Gyakorlatilag az operációs rendszerek elhagyhatóságát, feleslegességét is "hirdeti" [honlap]
1970: Kernighan javasolja a 'UNICS' nevet (Uniplexed Information & Computing
Service) [idézet]
1970: Thompson megírja a B nyelvet [áttekintés] [manuál]
?: A DEC bejelentette a PDP-11-et [rajongói
oldal]
1970. május: A Bell 65 000 dollárért egy PDP-11/20-ast rendel (24kb RAM és
500k lemezterület) [technikai adatok]
1970. szeptember: A PDP-11 megérkezik, de még decemberig nincs hozzá diszk [idézet]

1971

1971. január-március: A Unix újraírása a PDP-11/20-on [idézet]
1971: A B nyelv újragondolása: byte-központúság és lebegőpontos műveletek (tervezett) támogatása, végül a C nyelvhez vezetett [idézet] Ritchie elkezdi írni az 'NB'-t (új B)
1971: A FORTH első komoly alkalmazása teleszkóp vezérlésben. (multiprocesszoros 16KB DDP-116 és 32KB H316 gépeken) [történet]
1971: Az MIT-n Stallman az ITS-t kezdi hekkelni [idézet]
1971. november 3: Az 1. (B-ben írt) Unix-verzió [idézet] [kézikönyv-pdf] (több mint 60 parancs, a kernel kb. tízezer sor) [idézet]

1972

1972. január 7: Thompson kézikönyve a B nyelvhez [szöveg]
1972: Ritchie megalkotja a C nyelvet [idézet] [történet] [FAQ] [korai fordító kódja]
1972. március 15 (?): Ritchie Unixos jegyzetei [szöveg]
?: A PDP-11/45 már 256k központi memóriát is támogat
1972: június: A Unix-programozók kézikönyvének második kiadása tíz telepítésről
ír [idézet]
1972. december 6: A 2. Unix-verzió jobbára Thompson munkája, és C-ben íródott [idézet]

1973

1973: január. 15: A 3. Unix-verzióban megjelennek a pipe-ok [idézet] [man oldalak], ezek az univerzális csatolófelületül szolgáló szövegfolyamok [idézet]
1973: A C nyelv az #include és a #define előfeldolgozó-direktívákkal bővül [1974-es tutorial]
1973. augusztus 31: A Unix kernel C-beli újraírása [archív]
1973. október 15: Thompson "A UNIX időosztásos rendszer" címmel tart előadást a Symposium on Operating System Principles konferencián (CACM 1974: [pdf] [troff?]) [rev etext]
1973. november: A 4. Unix-verzió [idézet] [man oldalak]
1973. november: A Berkeley érdeklődni kezd a Unix után [idézet], vásárolnak egy PDP-11/45-öt és portolják az INGRES adatbázis-projektet. A Berkeley-beli Unix-kutatásokat Bob Fabry koordinálja [Salon cikk]

1974

1974: Az AT&T oktatási intézmények számára ingyenesen elérhetővé teszi a Unix forráskódját [idézet]
1974. május 15: A Columbia egyetemen megalakul a Unix User Group (a Usenix Association elődje) [idézet]

1974. június: Az 5. Unix-verzió [idézet] [forráskód]
1974. nyár: Heinz Lycklama a DEC LSI-11 mikroprocesszorára portol egy 8kb-os
Unix-részt, ezt hívják LSI-UNIX-nak vagy LSX-nek [információ]

1975

1975. május: A 6. Unix-verzió [idézet] [forráskód]
1975. ősz: A 6. Unix-verzió telepítése a Berkeley új PDP-11/70-es gépén [idézet],
Ken Thompson Berkeley-ben sorról sorra ismerteti a forráskódot [idézet]
1975: A 21 éves Bill Joy lediplomázik a Berkeley-n [Salon cikk]

1976

1976. január: A (DDJ néven is ismert) "Dr. Dobb's Journal of Computer Calisthenics and Orthodontia" szaklap első kiadása [idézet] Dobb = Dennis Allison és Bob Albrecht
1976: Stallman TECO-ban megírja az első Emacs-ot
1976: A Xerox kifejleszti az Ethernetet
1976. szeptember: 138 intézmény licenszeli a Unix-ot [idézet]

1977

1977 eleje: Megjelenik az első 'Berkeley Software Distribution', benne Pascal
és egy szövegszerkesztő (ex) [idézet] a telepítőszalag ára 50 dollár [cikk], csak PDP-re érhető el
1977: Bill Joy megírja a vi-t és az első termcap-ot [itt]
1977: A 6. Unix-verzió első átirata egy Interdata gépen fut [javaslat] [forrás]
1977. május: Lycklama 'Mini Unix'-a, a 6. verzió egy része, memóriakezelő hardver nélküli PDP-11-es gépekre [specifikációk] [forráskód]
1977: Az egyesült királyságbeli (UK) első Unix Users Group [idézet]
1977: Az Interactive forgalomba hozza az első kereskedelmi Unix-ot (még csak PDP-11-re) [idézet]
1977: Az Apple Computer alapítása
1977: Ritchie 'Unix-visszatekintő' cikkének megjelenése [etext]
1977: Randall Howard, a 16 éves Johann George és Robert Swartz megírják a 'Coherent' névre hallgató Unix-klónjukat (PDP) [idézet]
1977: Robert Swartz a Coherent-et 8088-ra portolja [történet]

1978

1978: A Unix Timesharing System (UTS) 7. verziója [idézet]
1978: A K&R-féle "A C programozási nyelv" c. könyv megjelenése
1978: PJ Plauger 'Idris' Unix klónja PDP-11-re [idézet] [történet] [
levelezés] [ez
is] szándékosan nem teljes [idézet]
1978 közepe: A második Berkeley Software Distribution (2BSD): Pascal, vi, termcap, Mail, more, csh, ex
?: A DEC indoklás nélkül elutasítja a Unix támogatását [idézet]
1978. június 8: Az Intel kiadja a 16-bites 8086 processzort [idézet] [technikai dokumentáció] [kritika] (10 hét alatt, hézagpótlónak tervezték) [idézet]
1978. július: Thompson és Ritchie újraírják cikküket [etext]
1978: A Berkeley-n a Unix 7. verziójában megjelenik a virtuális memória támogatása [idézet]
?: Lions felkommentezett Unix-forráskód jegyzetei fénymásolt szamizdatként terjednek [Salon cikk]

1979

1979. január: A 7. Unix-verzió [forráskód] [pdf manuál], benne: Bourne shell, awk, lint, make, uucp; find, cpio, expr; nagyméretű fájlrendszerek, korlátlan számú felhasználó [idézet], a kernel
mérete még mindig csak 40kb rendszerhívások: exit, access, acct, alarm, brk, chdir, chmod, chown, chroot, close, creat, dup, dup2, exec, exit, fork, fstat, ftime, getegid, geteuid,
getgid, getpid, getuid, gtty, indir, ioctl, kill, link, lock, lseek, mknod, mount, mpxcall, nice, open, pause, phys, pipe, pkoff, pkon, profil, ptrace, read, sbrk, setgid, setuid, signal, stat, stime, stty, sync, tell, time, times, umask, umount, unlink, utime, wait, write
?: Az AT&T szigorítja az oktatási licenszt [idézet]
1979: Doug és Larry Michels megalapítják a Santa Cruz Operation (SCO) céget, cél: Unix portok készítése [idézet]
1979: A Motorola bemutatja a 68000 16-bit/32-bit CPU architektúráját (32bites a regiszter, és 32bites az ALU, viszont 16bites a külső adat busz és 24bites a címbusz) [idézet]
1979: A 68000-re épülő IBM PC prototípus (a DisplayWriter kiegészítőben megjelent az olcsóbb 8088 is) [idézet]
1979. június 1: Az Intel bemutatja a 8086 8-bites verzióját, a 8088-at [idézet],
az IBM a 'kis példányszámú' PC-hez a 8088-at választja [információ]
1979. június: VAX-on futó Unix 32V [forráskód]
1979. december: Elkészül a 2BSD 32-bites portja, a 3BSD, benne virtuális
memória és C shell [idézet]