A kutatás átfogó célja annak vizsgálata, hogy a stressz és a pszichológiai jóllét miként befolyásolja az online játékhasználat intenzitását, valamint az online játékfüggőség kialakulásának kockázatát különböző életkorú és státuszú felhasználók körében. A vizsgálat az online játékot mint potenciális stresszkezelési mechanizmust és egyben kockázati tényezőt értelmezi, figyelembe véve a digitális környezet pszichológiai és viselkedési sajátosságait. A kutatás az alábbi konkrét célkitűzések mentén strukturálódik: Az észlelt stressz szerepének vizsgálata az online játékhasználatban A kutatás célja annak elemzése, hogy az egyének által észlelt stressz és az alacsonyabb stressztűrő képesség milyen mértékben járul hozzá az online játék intenzitásának növekedéséhez és a problémás játékhasználati mintázatok kialakulásához. A pszichológiai jóllét és az online játékfüggőség kapcsolatának feltárása A kutatás célja annak vizsgálata, hogy az alacsonyabb szintű pszichológiai jóllét – ideértve az érzelmi állapotot, az életelégedettséget és az önértékelést – miként növeli az online játékfüggőség kockázatát, illetve hogyan működik az online játék érzelemszabályozó eszközként. A játékidő mint viselkedési kockázati tényező elemzése A kutatás célja annak feltárása, hogy a napi online játékidő milyen mértékben szolgál előrejelző tényezőként az online játékfüggőség kialakulásában, és hogyan különül el a rekreációs és a kényszeres játékhasználat. Demográfiai és pszichológiai háttértényezők hatásának vizsgálata A kutatás célja annak elemzése, hogy az életkor, a nem, a tanulói és munkavállalói státusz, valamint az érzelmi reziliencia miként befolyásolják a stressz, a jóllét és a játékfüggőség közötti összefüggéseket. Integrált pszichológiai modell kialakítása az online játékfüggőség értelmezéséhez A kutatás összegző célja egy olyan komplex elméleti modell kidolgozása, amely egységes keretben kezeli a stressz, a pszichológiai jóllét és a viselkedési tényezők kölcsönhatását az online játékfüggőség kialakulásában, megalapozva a prevenciós és intervenciós programokat.

A kutatás kvantitatív, empirikus módszertani megközelítést alkalmaz, amely kérdőíves adatfelvételre és statisztikai elemzésre épül. A vizsgálat célja az online játékhasználat, az észlelt stressz és a pszichológiai jóllét közötti összefüggések feltárása, különös tekintettel a problémás vagy addiktív játékhasználati mintázatok kialakulására. Az adatgyűjtés strukturált, önkitöltős kérdőívek segítségével történik, amelyek a játékhasználati szokásokat, a stresszészlelést, az érzelmi rezilienciát és a pszichológiai jóllét különböző dimenzióit mérik. A mérőeszközök kiválasztása során a kutatás nemzetközileg elterjedt, validált skálák alkalmazására törekszik, kiegészítve demográfiai és háttérváltozókkal. Az adatelemzés több lépcsőben valósul meg. A leíró statisztikai elemzések célja a játékhasználati és pszichológiai jellemzők alapmintázatainak feltérképezése. Ezt követően korrelációs és regressziós elemzések kerülnek alkalmazásra annak vizsgálatára, hogy a stressz, a pszichológiai jóllét és a játékidő milyen mértékben és milyen irányban járulnak hozzá az online játékfüggőség kockázatához. A kutatás módszertani kerete lehetőséget biztosít demográfiai és pszichológiai háttértényezők bevonására, valamint komplex, többváltozós modellek kialakítására. Az alkalmazott megközelítés alkalmas longitudinális vagy összehasonlító vizsgálatok alapjául is, támogatva az online játékhasználattal kapcsolatos pszichológiai folyamatok mélyebb megértését.