A kutatás fő célja az óraátállítással kapcsolatos lakossági attitűdök és döntési mintázatok feltárása, különös tekintettel az alábbi szempontokra: Az óraátállítás szubjektív megélésének (zavaró hatás) szerepének vizsgálata a végleges időszámítási preferenciák kialakulásában. Az óraátállításhoz kapcsolódó fiziológiai tünetek (pl. alvászavar, fáradtság) hatásának elemzése az időszámítási döntésekre. A döntési konzisztencia (preferenciák belső koherenciája) és a személyes érintettség közötti kapcsolat feltárása. A kronotípus (reggeli vs. esti típus) szerepének vizsgálata az óraátállítás eltörlésének támogatásában. A kutatás átfogó célja annak feltárása, hogy az óraátállítás eltörlésének támogatása elsősorban belső, személyes tapasztalatokra vagy inkább külső, társadalmi és normatív hatásokra vezethető-e vissza, valamint hogy e tényezők miként kapcsolódnak az időszámítással kapcsolatos döntések stabilitásához. Ennek keretében a kutatás céljai a következők: Annak vizsgálata, hogy az óraátállítással kapcsolatos negatív szubjektív élmények és fiziológiai tünetek milyen mértékben járulnak hozzá az eltörlés iránti támogatáshoz mint belső motivációs tényezők. Azon döntési mintázatok feltárása, amelyek arra utalnak, hogy az eltörlés támogatása nem személyes tapasztalatból, hanem külső ingerekből (társadalmi diskurzus, mások véleménye, domináns narratívák) fakad. A döntési konzisztencia vizsgálata annak megértése érdekében, hogy a belső érintettség erősebb, koherensebb preferenciákhoz vezet-e, mint a külső hatások által vezérelt attitűdök. Annak elemzése, hogy az egyéni biológiai jellemzők (pl. kronotípus) inkább közvetlen belső motivációként vagy csak közvetett, más tényezőkön keresztül hatnak az eltörlés megítélésére. Egy olyan elméleti keret megalapozása, amely lehetővé teszi a jövőbeni kutatások számára a belső–külső motivációs tengely mentén történő összehasonlító elemzéseket az óraátállítással és más, hasonló társadalmi döntésekkel kapcsolatban.

A kutatás kvantitatív, kérdőíves módszertanon alapul. Az adatfelvétel online formában történt, nem valószínűségi (hólabda) mintavételi eljárással. Az elemzésbe 2 323 érvényes válasz került bevonásra. A kérdőív zárt kérdéseket tartalmazott, amelyek az időszámítással kapcsolatos preferenciákat, szubjektív tapasztalatokat, fiziológiai tüneteket, kronotípust és döntési konzisztenciát mérték. Az adatelemzés az IBM SPSS Statistics szoftver segítségével történt. Az alkalmazott statisztikai módszerek közé tartoztak a kereszttáblás elemzések, a Pearson-féle khi-négyzet próba, valamint 2×2-es táblák esetén a Fisher-féle egzakt próba. Az összefüggések értelmezésénél az effektusméreteket (Cramer-féle V) is figyelembe vettük. A kutatás kvantitatív, kérdőíves módszertanon alapul, feltáró és elméletépítő jelleggel. Az online adatfelvétel lehetőséget biztosít nemcsak az aktuális attitűdök mérésére, hanem olyan döntési mintázatok azonosítására is, amelyek a belső és külső motivációk elkülönítését teszik lehetővé. A kérdőív olyan zárt kérdéseket tartalmaz, amelyek külön mérik a személyes érintettséget (szubjektív zavar, tünetek), az időszámítással kapcsolatos preferenciákat, valamint a döntések belső koherenciáját. A módszertan alkalmas arra, hogy közvetett módon azonosítsa azokat az eseteket, amikor az eltörlés támogatása nem személyes tapasztalaton, hanem inkább társadalmi mintákhoz való igazodáson alapul. Az adatelemzés során alkalmazott statisztikai eljárások (kereszttáblák, khi-négyzet próbák, effektusméretek) lehetővé teszik az egyes tényezők relatív súlyának értékelését. A módszertani keret nyitott további változók (pl. kommunikációs hatások, normakövetés, társas megfelelés) bevonására is, így alkalmas longitudinális vagy kísérleti kutatások előkészítésére.